2020. február 1. az ötéves évfordulója a banki elszámoltatásnak és a devizaalapú hitelek forintosításának.

Ezt követően ősszel a forinthitelekkel is elszámoltatták a bankokat, és a devizahitelekkel, illetve a személyi hitelekkel is, ami eredetileg nem volt tervbe véve.

A Portfolio 2020. február 1-jei cikkében minderről reszletesen olvashatunk Palkó István újságíró jóvoltából. A cikkéhez gratulálni szeretnék Palkó Istvánnak, bár nem tesz említést a devizahiteles törvények hibáiról, amelyek miatt mind a mai napig megoldatlan sok-sok család helyzete.

2008-ban Simor András, az akkori MNB elnök még másképpen ítélte meg a helyzetünket, bár már ekkor is látható volt, hogy gondok lesznek a devizahitelesekkel. Mit is mondott Simor András az amerikai nagykövet asszonynak?

“A devizaadósok megsegítése ellen foglalt állást Simor András MNB-elnök az April Foley akkori amerikai nagykövettel folytatott 2008 végi beszélgetése során – ez derül ki abból a pénteken nyilvánosságra hozott táviratból, amit az Egyesült Államok magyarországi nagykövetségéről küldött Foley 2008. október 30-án. Simor a távirat szerint azt mondta, a devizahiteleseket nem lenne helyes megmenteni (az eredetiben: 

“foreign currency debtors should not be saved”), mert 

“végre meg kell tanulnunk, hogy nincs ingyen ebéd”. “

Ezért a kijelentéséért Simor András megérdemelné, hogy hosszú évekig, egy börtön mélyén rohadjon. Hogy végre megtanulja, mit érdemel az, aki mások életére tör. 

Szerencsére más irányba mentek a dolgok,  Kásler Árpád ugyanis már 2009-ben beperelte az OTP bankot többek között a kereskedelmi árrés, valamint a kezelési költség felszámításának jogtalansága miatt, és az árfolyamkockázat adósra hárítása miatt. A per a pervesztes  OTP fellebbezése folytán meg sem állt a Kúriáig. 

Ugyanis elsőfokon a Gyulai Járásbíróságon, másodfokon, immár jogerősen a Szegedi Ítélőtáblán ítéletben  mondták ki, hogy a kereskedelmi árrés felszámításáról rendelkező szerződéses kikötés semmis, mert az ügyletben még jogi értelemben sem volt deviza. Tehát a bíróság kimondta, hogy az árrés felszámítása mögött nem volt banki szolgáltatás. A kezelési költség felszámítását pedig egyenesen a polgári peren kívül vizsgálandónak tekintették. A kereset többi részével a bíróság nem foglalkozott, ami súlyos hiba volt részükről.

Az alperes  OTP Bank volt az, amelyik a Kúria elé vitte a számára vesztes pert. A Kúria azonban  nem tudta eldönteni, hogy a  bíróság vizsgálhatja-e a kereskedelmi árrés tisztességtelenségét, mivel a főszolgáltatáshoz tartozó szerződéses kikötések tisztességtelensége, főszabály szerint nem vizsgálható. A Kúria nem tudta eldönteni, hogy az árrés kikötés a főszolgáltatás része-e vagy sem. 

Az Európai Unió Bírósága bíróság által  vizsgálhatónak minősítette a kereskedelmi árrés tisztességtelenségét a 2014. április 30-án hozott ítéletében  Kásler Árpád perében, a C-26/13. számú ítéletében, és kimondta, hogy a vételi és eladási árfolyam alkalamzása semmis kikötés a devizaalapú hitel esetén.

Mindeközben sok tüntetést  megszervezett a pernyertes  pártelnök vezetésével A Haza Pártja, és sok büntető feljelentést tett a bankok, és a közjegyzők ellen is. 

A 2014-es országgyűlési választás napja azonban 2014. április 6-ára lett kiírva, amelyen az adóstársadalom nem jeleskedett, hogy a pártunkat bejuttassa a Parlamentbe. Így nélkülünk zajlott le a devizás törvények előterjesztése, vitája. Olyanok is lettek a törvények, amilyenek, mert  az adósoknak nem került be    valós érdekképviselete a Parlamentbe, ami nem lett volna más, mint A Haza Pártja. 

Ezzel el is érkeztem egy nagyon lényeges ponthoz. Ahhoz, hogy akik keveslik a devizás törvényekkel elért eredményt, azoknak azt ajánlom, vegyenek elő egy tükröt, és tartsanak önvizsgálatot, hogy mit tettek ők az elért eredményekért. 

A Portfolio cikkéhez visszatérve, igen sok számadatot olvashatunk benne. A legkifejezőbb adatokat emelném ki közülük, amelyek kifejezik az elszámoltatás erejét, nagyságrendjét.

“2015. február 1-jén, vagyis kereken öt évvel ezelőtt. 1,9 millió devizaalapú hitelszerződés forintosítására és tisztességtelen szerződési feltételeinek elszámolására került sor.”

“Példátlan összeget, 734 milliárd forintot kellett kifizetniük vagy elengedniük a bankoknak.”

“(A devizaalapú jelzáloghiteleket átlagosan 160 forint körüli árfolyamon vették fel Magyarországon, manapság a frankárfolyam 315 forint körül jár).”

“Az elszámolással érintett devizaalapú hitelszerződések darabszám szerinti megoszlása (db)”

“Élő:                  692 829

Felmondott:     131 680

Elszámolással megszűnt:

                          66 196

Elszámolás előtt már megszűnt:

                         975 545

…………………………………….

Összesen:      1 866 250

Forrás: MNB”

“Az elszámolás során átlagosan 393 ezer forint tisztességtelenül felszámított összeget téritettek vissza a hitelező intézmények, a jelzáloghitelek átlaga 718 ezer, a nem jelzáloghiteleké 201 ezer forint volt.” 

“ÖSSZESSÉGÉBEN TÖBB MINT 2400 MILLIÁRD FORINTNYI JELZÁLOGHITEL FORINTOSÍTÁSÁRA KERÜLT SOR, “

” A FRANKALAPÚ LAKÁSHITELEK ÁTLAGOS HAVI TÖRLESZTŐRÉSZLETE AZ AKTUÁLISHOZ (NEM AZ EREDETIHEZ!) KÉPEST 26100 FORINTTAL, 25%-KAL CSÖKKENT, “

” ÁTLAGOS AKTUÁLIS TŐKETARTOZÁSA PEDIG 8 MILLIÓ FORINTRÓL 6,5 MILLIÓ FORINTRA ESETT. “

További adatokat találunk a cikkben, amelyek alátámasztják a harcunk rendkívüli eredményeit.

A cikkben azonban nincs megemlítve, hogy a DH törvényeknek milyen hibái vannak, amelyeket mi az Alkotmánybíróság elé vittünk, majd pedig a Strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága elé. Előterjesztéseink süket fülekre találtak. Süketek voltak a bírók, nem hallották meg, hogy az alapvető emberi jogaink sérültek amiatt, mert a tisztességtelen kikötésekkel felszámolt kereskedelmi árrést és szintén így felszámolt kamatokat, díjakat minden adósnak vissza kellett volna fizessék a bankok. A törvény azonban csupán a hátralékból történő levonást írta elő a bankok számára. Ez vezetett oda, hogy a mintegy 131 ezer felmondott szerződésről nem mondta ki a törvény, hogy a bank szándékosan sodorta fizetési elmaradásba az adósokat. A tulajdonhoz való jogunk sérült akkor, amikor nem kaptuk vissza a tőlünk tisztességtelen módon elszedett összegeket.

A cikkben fellelhető, hogy adósonként átlagosan 394 ezer forint volt az az összeg, amit a bank tisztességtelenül számolt fel. Ebben nincs benne az árfolyamkülönbözet, amit a Kúria csaló jogszabályi hivatkozása miatt nem számoltattak el a bankokkal.

Minden végrehajtási eljárásról kimondhatjuk, hogy amiatt zajlik, mert a Parlament nem mondta ki, hogy jogellenes az olyan végrehajtás, amit maga a a végrehajtáskérő bank idézett elő azzal, hogy kilopta az adós szemét, hogy fizetésképtelenné tegye. Emiatt azt tartjuk, hogy nem a végrehajtási eljárásokat kell támadni, hanem a végrehajtás elrendeléseket.

Áprilisban ismét indulnak a kilakoltatások. Ezek a kilakoltatások mind jogellenesek a devizaalapú hitelesek esetén, mert jogellenesen rendelték el a végrehajtásokat.

Az elszámolás lekicsinyléséről olvashatunk egyes devizamentő csoportok részéről, egyes adósok részéről, és egyes ügyvédek részéről, mint például dr. Kriston István részéről. Keveslik a kereskedelmi árrés összegét, ami elszámolásra került és a kamat-költség visszatérítéseket.

Ez a fajta megközelítés nélkülözi azt a jogi tényt, hogy a kereskedelmi árrés felszámítására a vételi és eladási árfolyam alkalmazásával kerülhetett sor, ezen árfolyamok alkalmazása viszont a Kásler perben, majd ennek alapján a DH1 törvényben semmis kikötés lett.

De ezen árfolyamokon alapult az árfolyamkockázat felszámítása is. A Kúria azonban az MNB mindenkori közép árfolyamának alkalmazásával cserélte le ezt a kikötést, hogy a bankokat mentesítse az árfolyamkockázattal való elszámoltatás alól, és hogy lehetővé tegyen egy Parlament által tetszőlegesen megválasztott árfolyam megjelölését a tartozások forintosítására.

Ez lett a forintosítás 256,47 forint/CHF árfolyama, ami a törvény 2014-es meghozatalakor a piaci árfolyamnak felelt meg.

A Kúria csupán azt felejtette el, hogy a bankok kölcsönnyújtásra szerződtek velünk, ami egy banki szolgáltatás. A Kúria azonban pénztartozás megadásának tekintette a deviza forintban történő folyósítását. De a bankok nekünk nem adhattak meg devizában meghatározott pénzt, mert soha a büdös életben nem végeztünk nekik semmilyen szolgáltatást. Ezzel a csaló jogszabályi megjelöléssel érte el a Kúria, hogy hiába nem adott a bank devizát, nem lett kötelezve az árfolyamkülönbözet elszámolására. A Kúria bűne az, hogy nem lettek elszámoltatva a bankok a jogellenesen felszámolt árfolyamkülönbözettel.

Mindezek dacára a banki elszámoltatás és a forintosítás példátlan eredmény. Az érintett országokban egyedül Spanyolországban kaptak vissza pénzt a meghozott törvény alapján  az adósok, az ő ítéletük is a Kásler peren alapult. Lengyelországban egy árva zlotit sem kapott még adós, mert nem törvénykeztek. Pereltetik a szerencsétlen lengyeleket. 

Magyarországon, és mindenütt a felmondott szerződéssel rendelkezők vannak a legnagyobb bajban, holott éppen mi, akiket a legjobban megszorítottak, mi kapartuk ki a gesztenyét a többieknek. Szám szerint a cikkben olvasható, hogy 131 ezer szerződés lett felmondva az elszámoltatásig. Ez hozzávetőleg 400 ezer embert is érinthet. 

A cserbenhagyás megtörtént az állam részéről, a Parlament részéről. Megtörtént a Kúria részéről, minden bíró részéről, aki az adós ellen dönt. Minden közjegyző részéről, aki az adós végrehatási záradékát kiállítja. 

De a cserbenhagyás megtörtént minden adós részéről, aki pénzt kapott vissza, de nem szavazott ránk. 

Minden adós cserben hagyott minket, akiknek kifutott a hitelük, és nem ránk szavaztak. Hozzávetőleg 66 ezer adós, ami több százezer ember lehet, hiszen több kötelezett van a szerződésben, és többen vannak érintettek a családban.

Minden adós cserben hagyott minket, akik fizetnek, de csökkent a hátralékuk és csökkent a havi törlesztőjük, és nem ránk szavaztak. 

Mindenki cserben hagyott bennünket, aki bekerült az Eszközkezelőbe, de nem ránk szavazott. 

Minden adós cserben hagyott bennünket, aki végtörlesztett 2011-ben, és nem ránk szavazott. 

Minden adós cserben hagyott bennünket, aki bekerült az árfolyamgátba, és nem ránk szavazott. 

Ezeket a lehetőségeket a mi harcunknak köszönhetően hozta meg a kormány. 

De cserben hagyott bennünket minden devizás csoport és minden ügyvéd, akik nem álltak az egyedüli eredmény mellé, ami megszületett és továbbvihető, mert a vételi és eladási árfolyam a Kásler perben a C-26/13.számú ítélettel semmis lett. Az árfolyamkockázat adósra hárításának tisztességtelensége ezen az alapon mondható ki egységesen, minden adósra nézve. 

Nem perrel. A törvény erejével. 

Töviskesné Dsupin Judit, A Haza Pártja tisztségviselője