A Portfolión jelent meg ma az alábbi cikk: “Matolcsy György: 2022-ben itt lesz az ideje megreformálni az eurót!” 
Az MNB 2019.01.20-ai  konferenciáján Matolcsy György jegybankelnök beszámolt, milyen jelentős fejlődési pályára lépett Magyarország 2013-ban.

A jegybankelnök  bemutatta, hogy javultak a gazdasági mutatók.  A gazdasági növekedés üteme Magyarországon gyorsabb az uniós átlagnál: “(…) a magyar gazdaság növekedése átlagosan évi 3,8% volt, ami több mint 2 százalékponttal meghaladta az eurózóna átlagát.” (Nem a gazdaság nagyobb, csak a gazdasági növekedés, azaz lassan utolérjük őket, ha nem gyorsulnak közben.) 
Az egy főre eső  GDP az uniós átlag 73%-a. (Ezt megint nehéz lehetett  meghatározni, mert hogyan állapították meg, hogy mennyien vagyunk? Az itthon levők számával osztanak, vagy mindenkivel, aki magyar állampolgár  csak él és mozog a világban? Sokan mozognak kívül az országon.) 
A GDP arányos államadósságunkról: 2022-re 60% alá csökkenhet.

Arról nem esett szó, hogy mennyi munkajövedelemből élnek a magyar emberek és ez hány százaléka az uniós átlagnak? Ez nagyon fontos kérdés amiatt, mert az egész gazdaság az emberek, a gazdasági társaságok és az államok  megélhetését kellene szolgálja, és egyáltalán nem mindegy, hogy a munkájából megélhet-e egy család itt, a Földön. Vagy menjen dolgozni a Marsra is. 

A kiemelt fontosságú téma azonban az euroövezet változása volt a konferencián, amelyről Matolcsy a következőképpen vélekedett:
“Húsz évvel az euró bevezetése után néhány alapvető feltétel még mindig nem teljesült, új párbeszédre van szükség arról, hogyan reformáljuk meg a valutaövezetet – emelte ki az MNB elnöke. A reformokra szerinte kiváló alkalmat kínál az 1992-es Maastrichti Szerződés harmincadik évfordulója 2022-ben.

“Elvileg minden tagállam vállalta a belépéskor, hogy bevezeti az eurót, de mi nem voltunk ott 1992-ben Maastrichtban, nem vettünk részt a kritériumok kidolgozásában.” – szögezte le Matolcsy.”

Mintha némi húzódozást érzékelnék az euroövezetbe lépéssel kapcsolatosan a jegybankelnök részéről. Mi lehet ennek az oka? 

Részt vett a konferencián Peter Praet, az Európai Központi Bank egykori tagja is.

Ő egy kicsit határozottabban foglalt állást Matolcsy Györgynél az euro bevezetésének időpontjával kapcsolatosan:
” A reformokkal kapcsolatban fontos, hogy legyenek határidők, nem elég azt mondani, hogy majd egyszer véglegesítjük a bankuniót, határidőket kell mellé rendelni.”  – mondta Peter Praet.”

Az elhangzottakhoz nekünk, hiteladósoknak  is van néhány  szavunk. Lehet, hogy az irgalmatlan összegű, devizaalapú hitelállományból forintosított hitelhátralékainknak is van köze a húzódozáshoz, ami a jegybankelnök részéről tapasztalható az euro bevezetésének időpontjáról?

Egyszer már forintra váltották a jogellenesen, devizában nyilvántartott tartozásainkat 256,47 forintos CHF  árfolyamon, miközben 150 forint körül volt a felvételkori árfolyam. Tudjuk, számunkra ez mit jelentett. 70%-os többlet tartozást a foyósításkori árfolyamhoz képest. . Azonban a  mai napi 313,78 forintos CHF árfolyamnál ez az árfolyam sokkal alacsonyabb volt. Még magasabbak lennének a törlesztő részletek a mostani devizaárfolyamon.

De mit jelentene  az, ha a forintot átszámítanák euróra az euroövezeti belépésünkkor? 

Erről nem volt rendelkezés a kölcsönszerződéseinkben, csak arról, hogy ha megszűnne a CHF, abban az esetben az annak helyébe lépő devizanemre lennének átváltva a hátralékaink. Nem a  forintra átszámítás volt kikötve még erre az esetre sem. Pedig az új svájci fizetőeszközhöz mi közünk lett volna? A CHF-hez sem lehetett volna semmi közünk.

Ebből is látható, hogy a forintosítás csakis a Kásler per miatt történt meg. Különben a forintosítás nélkül mostanság 310 forint körül mozgó  CHF árfolyamon kellene törleszteni a hiteleket. Vagy ha a CHF-et Svájcban lecserélnék, akkor annak az új devizanemre átszámított tartozásnak a fizetése folyt volna tovább forintban. Vagy ha beléptünk volna az euro övezetben, akkor euróban. Semmi szabadulás. 

Az euro övezetbe történő belépésünkre nézve végképp nincs semmilyen rendelkezés a kölcsönszerződéseinkben. Ez elég érdekes, tekintve azt, hogy Magyarország 2004. május 01. óta tagja az Európai Uniónak. A szerződéseink pedig zömmel 2004. május 01. után lettek megkötve, és akár 20-35 éves futamidejűek is lehetnek. Mindvégig játszani akartak az életünkkel. Mindvégig devizaalapon akarták fizettetni az adósokkal a  törlesztő részleteket. 

Ha gondoltak is arra, hogy belépünk az euroövezetbe, akkor is meg akarták hagyni a svájci frank vagy japán yen alapúságot, legalábbis a szerződéseinkből ez derül ki. . Kivétel az euro alapú hitelek. Egyedül ezeknél vált volna azonossá a törlesztés devizaneme a nyilvántartáséval.

De a forintosítás megtörtént. Nem megfelelő árfolyamon, de megtörtént.

Mindenesetre  látszik az, hogy Matolcsy Györgyék húzódoznak az euro övezetbe lépéstől.

A hiteleinkre nézve az euro bevezetése azt jelentené, hogy minél gyengébb   forint árfolyamon szűnne meg a forint, annál kevesebb lenne euróban az adósok hátraléka, mert a forint annál kevesebb devizát érne. A 2008-as 250 forint körüli árfolyamon sokkal több eurót ért az adósok forinttartozása, mint most, a 330 forint/eurós árfolyamon. Ha pedig még tovább romlana a forint…. Morzsákat kapnának a bankok.

A fagyi olykor visszanyal. 

T. D. J., A Haza Pártja tisztségviselője

Most múlik pontosan Csík Zenekar, London, 2011.11.14.