Tegnap már kifejtettem véleményemet a Napi Gazdaság szenzáció hajhászó cikkét illetően, amelyben a Kúria elvi állásfoglalását dobták be a köztudatba, ami egy csúsztatás a maga nemében.

Ha a Napi Gazdaság adna a színvonalra, – de mint látjuk nem ad, – akkor páros lábbal rúgná ki a cikk szerzőjét, aki egy pillanatnyi felkapottság reményében , az amúgy is tűrőképességük határán lévő emberek kedélyeit borzolta. Aljas kis pitiáner cselekedet volt, hogy egy április 11-i eseményt, ügyesen elferdítve úgy tálaltak mintha az egy mostani állásfoglalása lenne a Kúriának, nem méltó egy sajtó munkatárshoz, persze bocsánatkérésre senki se számítson ez itt a Liberális Magyarország. A szóban forgó tájékoztató a Szegedi Ítélőtábla jogerős ítélete előtt látott napvilágot és nem befolyásolta azt.

Kapott anyag, változtatás nélkül leközlöm: Kásler Árpád

http://www.lb.hu/kollhir/Kuria_Kozlemeny_2012_04_12_4.pdf

Tájékoztató

a Kúria Gfv.IX.30.275/2011.számú ügyében hozott
határozatáról
A fogyasztónak minősülő felperes keresetében a felek között 2007. október 16-án megkötött hitel és zálogszerződés egyes rendelkezései részleges érvénytelenségének megállapítását kérte részben a hivatkozott rendelkezések jóerkölcsbe ütközése miatt részben arra hivatkozva, hogy azok tisztességtelen kikötést tartalmaznak.
Az alperes a kereset elutasítását kérte. A perben eljárt elsőfokú bíróság keresetet elutasító ítéletét a másodfokú bíróság helybenhagyta.
A felperes felülvizsgálati kérelmében keresetének megfelelő határozat meghozatalát kérte, részben a Hpt. illetve a Pp. részben uniós jogszabályok megsértésére hivatkozva.

A Kúria a jogerős ítéletet hatályában fenntartotta, az alábbi elvi megállapításokat tette.

I. A hitel/kölcsön szerződésben a pénzügyi intézmény nemcsak kamatot, hanem díjat és költséget is felszámíthat, ezek felszámítása önmagában jó erkölcsbe ütközőnek nem
tekinthető.

II. Annak a Hpt. által biztosított lehetőségnek – mely szerint a pénzügyi intézmény a hitel/kölcsön szerződéseket az ügyfél terhére egyoldalúan módosíthatja – a kölcsönszerződésben történő szerepeltetése önmagában nem tisztességtelen, nem minősíthető a szokásostól eltérő gyakorlatnak. Hivatalból nem kötelezettsége az eljáró bíróságnak az egyoldalú szerződésmódosítást lehetővé tevő konkrét szerződési feltételek esetleges jogszabályba ütközésének, jó erkölcsbe ütközésének  vizsgálata, ha az adott feltételek a peres iratok részévé nem váltak, a feltételek jogszabályba, jó erkölcsbe ütközésére a felperes nem hivatkozott.

III. Az árfolyam lehetséges változásának becslése a hitel/kölcsön szerződésnek nem kötelező tartalmi eleme.

Budapest, 2012.április 11.

A Kúria Sajtótitkársága

A fenti tájékoztató alapján az a legkevesebb, hogy az országot mai nap ezzel a hírrel telekürtölő újságok egy három és fél hónappal ezelőtt kihirdetett egyedi ügyben hozott  Kúriai döntést elvi határozatnak állították.

Ha esetleg ezeket a cikkeket közreadó újságírók nem tudják azt, hogy mi a különbség a kettő között, kérjék meg a Bankszövetséget arra, hogy magyarázza el azért, mert a Bankszövetség tart továbbképzést még a Bíróságoknak is.

A nagyobb baj az, hogy a Kúriai Tájékoztató a kivastagított résznél azt írja, hogy

II. Annak a Hpt. által biztosított lehetőségnek – mely szerint a pénzügyi intézmény a hitel/kölcsön szerződéseket az ügyfél terhére egyoldalúan módosíthatja – a kölcsönszerződésben történő szerepeltetése önmagában nem tisztességtelen, nem minősíthető a szokásostól eltérő gyakorlatnak.”

míg a Napi Gazdaság és a többi újság ennek alapján a következőket ismertette:

“A bíróság szerint hasonló okból önmagában nem sérti a jogszabályokat az egyoldalú szerződésmódosítás lehetősége sem, mivel a hpt. 210-es paragrafusa − kizárólag a kamat és a költségelem esetében − előzetes meghirdetés és meghatározott feltételek mellett változatlanul lehetővé teszi az ügyfél számára kedvezőtlen egyoldalú szerződésmódosítást.”

Ugyanis a két szöveg összehasonlításából megállapítható az, hogy a cikket közlő újságírók, de különösen a Napig Gazdaság újságírója a cikk írása közben a Kúria egyik olyan bírájának gondolta magát, akinek van joga kiegészíteni a Kúriai döntés olyan szavakkal, hogy

“nem sérti a jogszabályokat”,
“210-es paragrafusa”,
“kizárólag kamat és költségelem esetében”,
“előzetes meghirdetés és meghatározott feltételek mellett”,
“változatlanul lehetővé teszi”,

hiszen jól látható az, hogy ezek a kifejezések, mondatrészek a tájékoztató szerinti egyedi Kúriai határozatban sehol nem olvashatók.

Javaslom azt nekik, hogy legközelebb az ilyen cikkeket író újságírók ne fáradjanak a Kúriai döntés megismerésével, hanem ők maguk alkossák meg a határozatot. Úgy ahogy nekik tetszik.

Egyébként pedig ezt a cikket közreadó újságíróknak, de különösen a Napi Gazdaság ujságírójának feltehetőleg görcs bántotta a kezét akkor, amikor pedig a Tájékoztató szerinti Kúriai egyedi döntésben olvasható alábbi szövegrészt nem tudta leírni:

“önmagában nem tisztességtelen”