VAJÚDIK AZ ERDŐ ….

Árpádunk,

amit közzétettél, az a Haza rendbetételének első lépése. Világos a cél megfogalmazása. Az is egyértelmű, hogy mit kell tenni azoknak indulásként, akik ezzel egyet értenek.

Kérted véleményemet, tehát:

– A nagy lépéshez szükséges, általad megjelölt szakemberek természetesen léteznek. Ők az opportunista  értelmiség tagjai, akik keresik egyéni boldogulásukat és remélik a számukra is világos, közelgő összeomlásban a kis egyéni túlélésüket, Ez a csoport meghatározó lehet a győzelem felé vezető úton. Nekik kell kínálni a rajtuk múló jövőt egy erős vezér irányításával. Ez a vezér Te leszel, azonban csak akkor, ha képes vagy a nagy előd Árpád egyesítő (nem alárendelő) népsors fordító küldetésének teljesítésére. Rövidesen egy újabb rendezvényen ismét, újra meg újra a vágyott összefogásról ülünk szert. (Pusztaszer aug. 10-11) 

– Jól írod le a végzetes megosztottságot, mint minden bajunk és az országrontó hatalom erejének forrását.

Az egyesítő erőt, ennek működését és sikerének biztos esélyét kell világossá tenni, hogy a potencionálisan meghatározó szereplők (jelenleg rejtőzködő, túlélésre játszók) becsatlakozzanak.

Számos, tevékenységével sok év alatt bizonyítottan jó erőt képviselő zászlóvivő teszi a dolgát a Haza sorsának jobbra fordításáért. Köztük Te lehetsz az első,de csak akkor ha felismered az összefogás meghatározó fontosságát és ennek őszintén, szeretettel aláveted magad.

Tanulmányozd a Kommunista Kiáltvány létrejöttét, történelmi környezetét, az általa létrejött új világrend (ami akár jó is lehetett volna) félrecsúszását, bukását. Sok gyakorlati tanácsot adhat.

Téged, aki fiammal egyidős vagy, akit életútja, másokért tett cselekedeteiért szívből tisztellek, alkalmasnak és méltónak tartalak a nagy feladatra.

Szívem szerint azt tanácsolnám, hogy fordulj teljes erődből kis családod felé. Kiemelkedő képességeid fordítsd az ő javukra. Azt is látom azonban, hogy Te ennél többre születtél, ezt Te is érzed, hogy milliókat kell szolgálnod, sorsuk jobbá tételében.  

A Teremtő Isten velünk van !

Szeretettel:…………

Üdvözöllek …….

Köszönöm véleményedet. Az összefogás meghatározó fontosságát nem kell felismernem, hiszen első pillanattól kezdve az összefogás megteremtésén dolgoztam. Az ellenséggel és annak ügynökeivel nem voltam hajlandó összefogni,meg az akarnokokkal, ezért ők elég hangosan elterjesztették, hogy én nem fogok össze senkivel. Akkor ezt elég tragikusan éltem meg, ma már örülök, hogy minden úgy alakult ahogy.

Meggyőződésem, hogy az összefogás, ha lehet még egyáltalán ezt a szót jó értelemben használni, meglesz akkor amikor meg kell lenni és azokkal, akikkel kell, minden más csak pótcselekvés szintjén működne, mint ahogy az elmúlt bő egy évtizedben is működött. Hiszen azok, akik itt voltak velünk és idővel ellenünk fordultak, pótcselekvésként voltak itt, hiszen mára minden kétséget kizáróan bebizonyosodott, hogy mindaz, amit ellenünk felhoztak, nem volt több rágalomnál, lejáratási cselekedetnél.

Nem hiszem, hogy létezik olyan, hogy “szeretettel alávetni magam az összefogásnak”, az ellenség ennek nagyon örülne….Te tudod a legjobban, hogy az eddigi legnagyobb bomlasztási kísérletek a velünk összefogott emberek részéről bontakozott ki. Ezeknek a kezdetben hízelkedő, nyájas kísérleteknek, ha én szeretettel alávetettem volna magam, akkor ma már nem lenne miről beszélni. Könyörtelenül kellett fellépni ellenük, ők nincsenek, mi vagyunk, ja hogy ennek lettek egyéb áldozatai is, akik nem voltak elég erősek hitükben, az igaz, de ez egy ilyen műfaj.

Hogy érdemi mondandója legyen válaszomnak, mindazok számára is, akik olvassák a honlapunkat, hiszen utólagos engedelmeddel közzéteszem, és tudom, hogy sokan szomjazzák az összefogást.

Összefogás csakis érdekek mentén tud létrejönni, a többi ezotéria….Ezek az érdekek viszont nagyon sokfélék lehetnek. Erre legjobb példa az ellenség összefogása. Annak ellenére, hogy itt-ott néha látni a bomlás jeleit, de őket a közös bűn összetartja és a történelem ezt már bizonyította, hogy az egyik legjobban kibontakozó összetartó erő a közös bűnrészesség valamiben, amíg nem kezdik eltenni egymást láb alól.

A mi esetünkben, a kifosztottak esetében miből nőtte ki magát a kezdeti összefogás, több ezer ember összefogása? Abból, hogy volt egy közös pontjuk, amit az én személyem és ténykedésem testesített meg és rajtam keresztül azok is összefogásban voltak, akik nem is ismerték egymást. Az ellenség túlerejével szemben, a korrupt államigazgatási szervek, a korrupt médiahálózatok és hadd ne folytassam miknek okán, az emberek egy részének a kitartása lankadni kezdett, ezért voltak akik engem okoltak, hogy nem értünk el többet, mások csak egyszerűen belefásultak, de ebben sincs semmi rendkívüli, így működik az emberi természet és ezt használták ki azok, akik pénzzel, médiával, emberállománnyal és sokminden egyébbel rendelkeztek.

Viszont ez az összefogás bebizonyította, hogy a ténykedésemmel az embereket mágnesként vonzottam. Ők felismerték, hogy szükségük van arra amit csinálok és nem azért csatlakoztak hozzám, mert én “szeretettel alávetettem magam az összefogásnak”. Ez így működött kicsiben és így fog működni nagyban is.

Érezzétek jól magatokat a szeren, barátságok alakulhatnak ott ki, meg sokminden más, de az összefogás, amit ti és mi is  szeretnénk, az máskor és máshogyan fog létrejönni….valahogy csak úgy “magától”, mint ahogy velem és rajtam keresztül összefogtak a kifosztottak, míg az én összefogó erőmtől nagyobb bomlasztó erőket nem mozgósítottak. Mint ahogy a lámpafény bevonzza az éjjeli lepkéket, úgy vonzottam én az embereket, mígnem az én fényemet, rágalmakkal és lejáratásokkal elhalványították, leárnyékolták, de kioltani nem tudták.

A nagy összefogáshoz, nagy fény kell és akkor menni fog.

Üdv. Kásler Árpád