Három nappal ezelőtt elolvastam Király Júlia, A Tornádó oldalszele című könyvét, melyből egy dedikált példányt a szerző számomra megküldött, melyet ezúttal mégegyszer köszönök. Tanulságos volt számomra, bár még soha ennyire fel nem zaklatott egy könyv elolvasása.

Az alábbiakban őszinte és elfogulatlan véleményemet írom le róla, bár biztos lesznek, akik ezt másként fogják látni. Azért vártam 3 napot, hogy kellőképpen lehiggadjak és a lehető legtárgyilagosabban és tényszerűen közelítsem meg, valamint időközben váltottam vagy egy tucatnál is több üzenetet a könyv szerzőjével, “tisztázva” néhány felmerült kérdést.

Nincs könnyű dolgom, hiszen ezt a 356 oldalt ugyanennyi oldalon keresztül tudnám kielemezni, rengeteg jegyzetet készítettem, és nagyon sokmindent aláhúztam a könyvben ceruzával, igen sűrű agyvérzésközeli állapotok között, tehát ennek 90%-át hanyagolnom kell most és csak a devizásokat érintő részeket fogom kiragadni, mert nem tervezek egy könyvet írni Király Júlia könyvéből, bár megérne egy nagymisét. Egy barátom azt javasolta, hogy “hívassam” meg magamat a szerző által egy újabb vitaestre, ahol szembesíthetném a szerzőt az általa leírtakkal. Az ötlet nem rossz, de teljesen felesleges időpocsékolás lenne, hogy miért, talán mindenki számára világosabb lesz, ha az elemzésem végére ér.

A könyv fedőlapján az olvasható, hogy “Szubjektív válságtörténet 2007-2013.”  A Szubjektív szó jelentése=személyes érzéseket kifejező, tehát a könyv nem egy tényszerű válságtörténeti leírás, csupán a szerző személyes érzéseit kifejező íráshalmaz. Szubjektív véleményezéssel nem rabolnám senki idejét, ezért objektív (tárgyilagos)  szemlélettel, mint az adott időszakot, a tornádó epicentrumában küzdő és belelátó, a devizaadósok sorsát átlátó és az ügyben heti hét nap, napi 24 órát az üggyel, talán nem legeredménytelenebbül foglalkozó teszem meg.

Azt mindenképp a legelején le kell szögeznem, hogy a könyv külalakja, papír minősége, nyomdai kivitelezése, a kettős könyvjelző megléte, rendkívül magas szakmai színvonalat sejtet a háttérben, mint ahogy a könyv  minden egyes oldalán  fellelhető sűrű és részletes lábjegyzetek, illetve a könyv végén lévő “fogalomtár” is igen komoly csapatmunkát, szakmailag felkészült csapatmunkát sejtet a háttérben és ügyes szervezést.

A szerző ügyes megfogalmazásban, képes fenntartani az érdeklődést, szinte kalandregénybe illő fordulatokkal.  Szubjektív (személyes) véleményt mindössze annyit írnék, hogy szerintem Király Júliából jobb író lett volna, mint bankár, legalábbis kevesebb kárt okozott volna az ország népének, amennyiben a bankár szó alatt azt értjük, amire Széchenyi gondolhatott és nem a mostani, kifosztásra szakosodott fehérgallérosokat.

Azt semmiképp sem kívánom elemezni, véleményezni, hogy mily fogadásokon,szakmai világjáró utazásokon és  királyi díszítésű és méretű termekbe fordulhatott meg a “szürke” hétköznapokban az MNB volt alelnöke, melyekről művészien és sűrűn megemlékezett, kénytelenek vagyunk elfogadni, hogy  “ami jár az jár”…

Én kizárólag a kifosztott devizahiteleseket érintő körülményeket, az erről olvasható részeket elemzem ki, remélem tárgyilagosan, de majd a nagyérdemű eldönti. A szerzővel azt már tisztáztuk, hogy az eseményeket, a törvényeket és az elmúlt évtizedet szöges ellentétesen látjuk. Szeretném azt hinni (de nem megy), hogy az egyébként gazdag, inkább élettörténeti mint válságtörténeti mű, saját elhatározásból született és lett olyan amilyen és nem megrendelésre (vagy netán kényszermegfelelésből), a kifosztottak valamiféle, sorsukba való beletörődésének újabb kísérlete céljából.

Király Idézet a 9.oldalról “2010. május 14-15-én az EBRD (Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank) Zágrábban tartotta az éves közgyűlését……..Örömmel készültem, éreztem, hogy könnyű dolgom lesz a különböző találkozókon…….Úgy éreztük, sikerrel landoltunk a Hudson folyón-az ország megmenekült a legrosszabbtól. “(Itt lábjegyzetben magyarázva van a Hudson folyói landolás hasonlata azoknak, akik nem értenék, 2009.janúár 15-én sikeres kényszerleszállást hajtott végre az AIRBUS járata, 155 emberrel a fedélzetén, a gépről mindenkit épségben kimentettek).

Kásler : Ez a 9. oldal valójában a könyv első érdemi oldala, ezzel kezdődik, ezen a hasonlaton teljesen kiakadtam. Gondoltam is, hogy Istenem mire vállalkoztam, ha már az első oldal így kezdődik. Hiszen hogyan gondolhatta a Magyar Nemzeti Bank alelnöke 2010. májusában, hogy mindenkit megmentettek a fedélzeten, amikor közel hárommillió magyar állampolgárnak ekkor már pokol volt az élete, többszáz öngyilkosságon volt túl a kifosztott devizatársadalom és a java csak ezután következett. Jómagam éjt nappallá téve szerveztem az ellenállást, jártam a bírósági tárgyalótermeket, szembemenve az igen erős árral, hogy bebizonyítsam azt, hogy a válság nem előidézője, csupán leleplezője volt az emberek kifosztásának. Ennyire tévesen miként láthatta a helyzetet az MNB vezetése? Miként?!

Kiráy Idézet a 22.-23.oldalról   “Az 1997-es tanulmányban megvizsgáltuk és elvetettük azt a hipotézist, hogy lenne egy világméretű összeesküvés, és hogy lennevalós empirikus bizonyítéka a pénzvilág mindenre kiterjedő uralmának. Állítottuk, hogy az összeesküvés-elméleteket az ismerethiány és a félelem szüli. Magyarországon a sorozatos bankbotrányok és bankmentések miatti  gyanakvás összekapcsolódott a rendszerváltás kiváltotta magas munkanélküliség és óriási egyenlőtlenség láttán érzett csalódással. Gyakran személyes sérelmek, a túlzott  pátosz és a kritika morális megfellebbezhetetlenségébe vetett hit is hozzájárult a tárgyilagosság elvesztéséhez. Ez a szemlélet helyet követelt magának a képes magazinokban, az újságok vasárnapi mellékletében, ahonnan már csak egy lépésre volt az, amikor a kisember is a pénzvilág uralmát, a bankárokat, a spekulánsokat, a tőzsdét okolta saját helyzete rosszabbra fordulásáért. Célunk az volt, hogy az ezredvégi borzongás, a pénzvilágtól való félelem okait feltárjuk és e szorongásokkal szemben felmutassuk a modern pénz és a pénzügyi piacok hasznosságát és racionalitását”

 Kásler: Itt már nyerítettem….gondoltam csak olvasható lesz ez a 365 oldal. Még ekkora böszmeséget az ország böszméje sem írt le. A “kisember”, az a sok hülye kisember, hát mit ne mondjak, sikerült bebizonyítaniuk a  modern pénz és a pénzügyi piacok hasznosságát és racionalitását.

Kiráy Idézet a 30.oldalról : “Szokni kellett a sokszor időrabló, hosszadalmas értekezleteket, a bizottsági üléseket (Monetáris Tanács, vezetői bizottság, implementációs bizottság, pénzügyi rendszert felvigyázó bizottság, eszköz-forrás bizottság  stb.), az üléseket a társhatóságokkal (felügyelet, bankszövetség, pénzügy-minisztérium, versenyhivatal, államadósság-kezelő stb.)

Kásler: Itt kiverte a szememet, hogy hatósági szintre emelte a bankszövetséget Király Júlia az MNB volt alelnöke. A Bankszövetség jogi státusza EGYESÜLET, ugyanolyan egyesület, mint A Banki Adósok Érdekvédelmi Szervezete, semmiképpen sem nevezhető hatóságnak és nem említhető egy lapon pénzügy-minisztériummal, versenyhivatallal, államadósság-kezelővel és a felügyelettel a PSZÁF-al. Freudi elszólása ez Királynak, mellyel máris önellentmondásba keveredik a 11. oldalon leírtakkal miszerint ” mindenkor igyekeztünk minden véleményt megismerni, minden megismerhető tényt figyelembe venni, számos szakértő, elemző álláspontjára támaszkodni.”

Kizárólag a  Csányi Sándorok véleményét vették figyelembe és a könyv 365 oldala erről állít tanúbizonyságot az utókornak, hogy a nép érdekeit, a hatályos törvényeket lábbal tiporták. Méghogy társHATÓSÁG a bankszövetség….. Ebből a könyvből majd lehet meríteni, egy majdan bekövetkezendő bírósági tárgyaláson, ahol népirtásban való közreműködésért kell felelniük igen sokaknak.

Kiráy Idézet a 42.oldalról : “A racionális hitelfelvevő az alacsonyabb törlesztőrészletű devizahitelt választotta. Racionálisan. ……Gondolatkísérletünkben olyan racionális hitelfelvevőt feltételeztünk, aki minden hónapban éppen annyi pénzt rakott félre, amennyit megspórolt a devizahitel választásával. Ezt tudta felhasználni, amikor leértékelődött a forint és megugrott a törlesztőrészlete”

Kásler: Az ország böszméjének sincsenek ilyen ízes gondolatai. Tehát ha önök kedves olvasók legközelebb, csak az olcsóbb mosógépet veszik meg, minden hónapban tegyenek félre annyit, mintha egy drágát vettek volna, mire elromlik az olcsóbb, hogy tudják megjavíttatni. Mert az élet az ilyen….gyogyóintézet  hús-vér emberek beáldozásával.

Kiráy Idézet a 46.-47.oldalról : “Az innováció az 1998-ban államosított Postabank lízingcégéből indult el-az első svájci frank-alapú motorhitelt ez a cég nyújtotta…..Ahogy megszűnt az állami kamattámogatás, a bankok a drága forintforrásokból csak drága, magas kamatozású jelzáloghiteleket tudtak nyújtani. Olcsó forrást kellett találniuk, hogy továbbra is olcsó jelzáloghiteleket kínálhassanak, ne kelljen lebontaniuk az addigra kiépült hitelgyárakat.Így figyeltek fel a lízingcégeknél akkor már egy-két éve virágzó devizahitelekre.”

Kásler: Na itt álljunk meg egy szóra. Bármennyire is erőltetik az ellenkezőjét állítani, semmilyen “innovációra” a pénzügyi intézmények működését szabályzó törvények nem adnak lehetőséget PÉNZKÖLCSÖNNYÚJTÁS jogcímen. Ott kizárólag csak a Ptk. 523.§ alapján járhattak volna el, minden más mellébeszélés. A Kúria által beemelt 231. paragrafusa pénzkölcsönnyújtás folyósítására nem helyettesíthető be, az pénztartozás, más pénznemben való megfizetésére szolgál.

Király Júlia úgy a nyilvános vitaestünkön, mint azóta többszöri privát üzeneteinkben elkerülte a válaszadást, miszerint fel tud-e mutatni olyan TEÁOR számot a banki működésekről, olyan szolgáltatási definíciót, hogy pénztartozás megadása, mert a Ptk. 231.§ ezt szabályozza le, ha megkeletkezik egy pénztartozás, azt más pénznemben miként kell megfizetni és nem azt, hogy egy pénzintézet, egy bank pénzkölcsönt nyújtson pénztartozás megfizetése jogszabály alapján. Ez köztörvényes szélhámossága a Kúriának, amit Csányi Sándorok piszkának kimosására emelt be és ezért felelni fognak mindannyian, akik ebben a köztörvényes kifosztásban ehhez a nevüket adták.

Fontosnak tartom itt elmondani, hogy rajtunk, A Haza Pártján kívül, ezt csak Róna Péter állítja ugyanígy és ezt egy 2014-es levelében igen részletesen ki is fejtette. Ezt a levelet is megküldtem véleményezésre a könyv szerzőjének, de ahelyett, hogy az 523§-231§ összefüggéseit véleményezte volna, Róna Péter hitelességét tartotta fontosnak kielemezni ekként: ” Róna úr sem írt egyetlen sort sem a devizahitelezés ellen a válság kitörése (2007) előtt. A Blackfriars Hall nem oxfordi college, csak egy “klub”, amibe busás tagsági díj ellenében lehet belépni. Róna urat mint oxfordi professzort az oxfordi professzorok nem ismerik, a Blackfriars-ről pedig megvan a véleményük. Bármely oxfordi professzor megerősíti ezt a tényt.”

Örültem volna, ha sokadszorra feltett kérdésemet válaszolta volna meg Király Júlia, mert nem érdekel Róna Péter Oxfordi státusza, viszont amit mond és állít az 523 és 231-ről az igaz, Oxford nélkül is igaz és visszatérve a Postabanki innovációhoz, inkább arról lehet szó, hogy ott kicsiben tesztelték, hogy feltűnik-e valamely hatóságnak a turpisság és mivel senki fel nem emelte a szavát ellene csinálták nagyban. Én konkrétan emlékszem, hogy vagy 8 évvel ezelőtt, azzal próbáltak engem meggyőzni, hogy létezik a szokásjog, ami jogszabályi háttér nélkül is működik a bankrendszerben. Hát persze kedves Júlia……

Kiráy Idézet a 54.oldalról :  “ebben a szakmában legalább annyira nem egyértelmű semmi, mint egy földrengés vagy egy tornádó előrejelzésénél”

Kásler: Pedig többször leírta az Európai Bíróság is, hogy a fogyasztó számára érthetően és világosan kell megfogalmazni stb. stb. Meg hát az elején azt írta, hogy bebizonyítani akarták a modern pénz és a pénzügyi piacok hasznosságát és racionalitását. Ezt miként lehet elérni ha nem egyértelmű semmi?

Kiráy Idézet a 59.oldalról :  “Az augusztus végi Monetáris Tanács-ülésen vendégünk volt Jean-Claude Trichet, az Európai Központi Bank elnöke, aki személyesen mesélte el annak a napnak a történetét. Az elnököt aznap reggel Francesco Papadia, az EKB igazgatója hívta fel: “A pénzügyi piacok leálltak. eltűntek a hitelező és a hitelfelvevő bankok is. A kamatlábak az egekbe vannak, mégsincs a piacon semmilyen tranzakció”

Kásler: Kedves Júlia, talán ismét neki kéne futni az 1997-es tanulmánynak és megvizsgálni a pénzvilág kiterjedő uralmának összefüggéseit, hátha ezúttal a valósághoz közelebb eső megállapításra jutnak.

Kiráy Idézet a 65.oldalról :  “Egy irracionálisan működő piac irracionális lépéseket is racionálisnak tüntethet fel-írtam egy mailben Simoréknak.-Szerintem nem kizárható, hogy a magyar piacokat az izlandihoz hasonló támadás éri, amire fel kell készülni”

Kásler: Folyamatosan visszatérő eset Izland példája a könyvben, ami tetszett, csupán az nem tetszett, hogy egyetlen alkalommal sem tett a könyv szerzője említést arról, hogy tucatnyi bankárt súlyos börtönbüntetésekre ítéltek Izlandon a válság kirobbanását követően. Megnyugtató módon rendezve is lett a CHF hitelesek sorsa. Később megfejtettem, a privát üzeneteinkből, hogy mi lehetett az oka, ezeknek a fontos tényeknek a mellőzése hátterében, amivel nem értett egyet, arról egyszerűen nem írt.

Kiráy Idézet a 152.oldalról :  “A válság fontos tanulsága az volt számunkra, hogy az egyes bankok hiába tartják be a rájuk vonatkozó szabályokat, hiába működik az intézményi szintű mikroprudenciális szabályozás, ha a rendszer egésze mégis képes hitelbuborékot generálni”

Kásler: Kedves Júlia, engedje meg nekem, hogy tájékoztassam 2019-ben, ha eddig elkerülte a figyelmét, a bankok NEM TARTOTTÁK BE A RÁJUK VONATKOZÓ SZABÁLYOKAT! Maradjunk ennyiben….eszméletlen amiket leírt….

Kiráy Idézet a 154.oldalról :  “A folyamatosan belengetett devizahiteles-mentő akcióknak egyetlen azonnali következménye lett: aki addig ha nehezen is, tudta fizetni a hitelét, azonnal felfüggesztette a törlesztést”

Kásler:  Az RTL TV csatorna ezt másképp látta, egy riportban arról adtak hírt, hogy “ahol Kásler Árpád kampányol, ott erőteljesen csökken a fizetési hajlandóság a devizaadósok körében, de nem ragaszkodok ehhez foggal körömmel, egyszer hagyom legyen önnek is igaza kedves Júlia…

” Még pár hete ugyancsak az RTL klub azt sugározta, hogy a bankok bevallása szerint, ahol Kásler kampányol, ott erősen csökken a fizetési hajlandóság, tehát nemhogy árfolyamgátat nem veszik igénybe, hanem még fizetni sem fizetik a jogtalan követeléseket.”

Orbán kontra Kásler

Kiráy Idézet a 252.oldalról :  “A devizahitelek folyósításakor a bank megvette az ügyféltől a devizát (hiszen a devizahitelt forintban nyújtotta), törlesztéskor viszont eladta neki. Mindez egy technikai ügyfélszámlán bonyolódott. Ezért folyósításkor az alacsonyabb devizavételi, törlesztéskor a magasabb devizaeladási árfolyamon számoltak el, a különbözetet, az árfolyamrést megnyerte a bank. A szabályozó (és a jegybank) nem figyelt fel arra, hogy a bankok ezt a marzsot időnként irracionálisan nagyra nyitották.”

Kásler:  Még szerencse, hogy Kásler felfigyelt (erre is), pedig azóta sem volt annyi becsület egyik bankárban sem, vagy netán politikusban, felügyeleti szervben, hogy legalább erkölcsi elismerésben részesítsen érte. Többszáz milliárd futty…., persze megértem, hogy pipák rám mindannyian, de hadd csomagoljam ki ezt bővebben.

Most nem mennék bele a devizaforrásaik boncolgatásába, a könyvben is felemlített swapp ügyletekben, meg a pénzpiacokon való devizakereskedésekbe, csinálják ha ezt a bankoknak az állam megengedi, de azt a böszmeséget, azt a fiktív adásvételt, számviteli csalást és sorolhatnám a jelzőket, hogy még mindig le akarja tolni az olvasok torkán, miszerint a bank az ügyféltől megvásárolta, meg az ügyfélnek eladta, már ne haragudjon, de ez minden jóerkölcsi érzés hiányát tükrözi, annyira hülyének nézve a népet, amennyire csak lehet.

Ez kimeríti a fiktív adásvétel fogalmát és még sok mindent, ami bűncselekmény, de eddig sikeresen megúszták a hatóságok falazásának köszönhetően, de semmi sem tart örökké, ezt a kifejezést, nagyon szeretem használni….

Azt megvenni valakitől, amit soha nem kapott meg, soha nem került a tulajdonában, soha nem rendelkezhetett felette, AMINEK AZ ÁRÁT NEM HATÁROZHATTA MEG, ez nem más, mint köztörvényes szélhámosság. Ráadásul beismerte ezáltal azt is, ami miatt egyébként büntető feljelentést is tettem 12 pénzintézet ellen, de a NAV bűnügyi nyomozói koncepciós módon megszűntettek és Kovács Levente a “NEM HATÓSÁGI” Bankszövetség főtitkára oly bőszen akart tagadni és az én személyemet igyekezett becsmérelni, miszerint az árfolyamnövekedésen a bank se nem nyer, se  nem veszít. Az árfolyamrést megnyerte a bank, ezt írta le a könyvében, mely árfolyamrés százalékosan volt megállapítva az árfolyam függvényében, tehát magasabb árfolyamnál, magasabb volt a marzs. Tehát mindvégig igazat szólt Kásler Árpád és a Kovács Levente bankszövetség főtitkár mindvégig hazudott. Ej be sokat köszönhetnek  Orbánnak, Pintérnek, Polt Péternek, de legfőképp a kifosztott devizaadósoknak, hogy elmulasztották A Haza Pártját szavazataikkal támogatni és felhatalmazni, mert igen sokan a rabkenyér keserű ízét megismerték volna már eddig.

Végezetül, de nem utolsósorban, pénzkölcsönnyújtás esetén, a kamaton kívül, semmilyen marzs felszámítására semmelyik törvény nem ad lehetőséget, és ezt Kásler Árpád verte végig a szeren…nem a PSZÁF, nem az MNB, ezt illene szem előtt tartani, szerintem, ennyi a minimum, ami megillet.

Kiráy Idézet a 364.-365.oldalról :  “A bajba jutott adósok számára az otthon igazi védelmét az jelentette volna, ha Magyarországon legalább megközelítően olyan átfogó és kiterjedt bérlakáspiac lett volna, mint Németországban. Fejlett bérlakáspiacon az árverezési moratóriumot sem kell fenntartani, a fejlett bérlakáspiac a jövőbeli hitelbuborékok kialakulását és kipukkadását is hatékonyan tudta volna akadályozni, e piac fejlesztése tehát mindenkinek az érdeke. Ennek ellenére lényegi előrelépés azóta sem történt. A politika számára ez a megoldás nem volt vonzó: az otthonvédelem változatlanul a Magyarországon kiugróan magas saját tulajdonú lakásmodellt támogatta.”

Kásler:  Kedves Júlia, a többi 363 oldalon keresztül leírtak sem voltak semmik, de ezzel feltette a királyi koronát a könyvére. Ha egyszóval kellene jellemeznem a tartalmát, akkor csak annyit írnék, hogy ALJAS. Egyetlen egyszer sem éreztem, hogy a legcsekélyebb lelkiismereti furdalása lett volna a megszámlálhatatlan öngyilkosért, a sokezer tönkrement házasságért, a kilakoltatottak gyerekeinek állami gondozásba kerüléséért, egy pillanatig sem éreztem a beismerést, hogy a bankok igenis túltolták a biciklit és önök, a felügyeleti szervek, meg lófaszt sem tettek ennek megakadályozására. Ezt le is írta privát üzenetben, hogy azért nem írt a Kásler per jelentőségéről, meg egyáltalán róla, mert nem értett vele egyet. A fenébe is Király Júlia, ön a Magyar Nemzeti Bank alelnöke volt, a pénzügyi stabilitásért felelős alelnök volt, mint ahogy írta. A fogyasztók pénzügyi stabilitását soha nem tartotta szem előtt, mint ahogy  a bankok prudenciális működését sem, mert akkor nem lett volna tisztességtelenül felszámított százmilliárdok. És szinte egész Európára kiterjesztett bírósági ítéletet, a Kásler per következményét csak kényszerűségből fogadták el, de meggyőződésük, hogy a bankoknak járt volna a tisztességtelenül felszámított tételekből származó többszáz milliárd, na ez a meggyőződése szakítja el önt ettől a néptől, a valóságtól és a törvényességtől. Hihetetlen, hogy szabadlábon van.

Mind a 365 oldalból az volt kiérezhető, hogy a teljes alelnöksége ideje alatt csak és kizárólag a pénzintézetek iránti felelősség volt az elsőszámú prioritás, a fogyasztók mindvégig degradáló és leminősítő módban léteznek önök előtt, mint ahogy személyes üzenetében is nemegyszer fogalmazott:” A szegény, elmaradottabb vidékeken élő devizaadósok a devizahiteltragédia áldozatai.”

Kedves Júlia, ezt próbálja bemesélni annak a többszázezer kifosztottnak, akiknek a befizetett adójából oly szép jövedelmet biztosított önöknek az állam. Az egész ország területét sújtotta ez a kifosztás Júlia, a fővárostól az utolsó faluig. Mi az Istenről beszél, hogy az elmaradottabb vidékeken élőket. Ön normális Júlia?

Végszóként meg hadd tegyem ide, amit a személyes ügyletemről írt:

“Az Ön szövevényes hitelügylete egyes lépéseit jogászok és pénzügyi szakértők hada követte végig. Miért gondolja, hogy én kívülállóként bármi okosabbat tudok mondani?”

Hogy lehet egy bank és fogyasztó között megkötött hitelügylet szövevényes? Amit jogászok hada és pénzügyi szakértőknek kellett végigkövetni? Nem érthető és világosnak kellett lenni egy hitelügyletnek? Bérlakásprogram? Minek, kiknek? Azoknak a kilakoltatottaknak, akik mindvégig túlfizetésben voltak és nem elmaradásban? És ön sokáig nem volt kívülálló, nem volt kívülálló, jobb ha szokja a gondolatot.

Király Júlia, önöknek, sokadmagával, népírtásban való közreműködésért törvényszék előtt kell felelniük. Remélem megérik. Ajánlom minél több kifosztott figyelmébe a könyvét, ha billeg az asztallába, ki tudják vele pöckölni.

Kásler Árpád