Magyarország a Rubik kocka és a Gömböc után ismét egyedit alkotott. A banki adósok ugyanabban az időben elmaradásban és túlfizetésben is voltak, ezt nevezzük  πCsányi számításnak.

Egyszerűen, közérthetően, kötelező házifeladatként, elsajátításra minden kifosztottnak, Kásler Árpádtól.

Az emberek besétáltak a pénzintézetekhez kölcsönért. A bankok tisztességtelen tételeket számoltak fel az emberek kárára éveken keresztül oly mértékben, hogy azon összegek, hónapokra de a legtöbb esetben több évre elegendő törlesztőrészletet is kifutott volna. Kásler esetében 12.308,84 CHF-et, forintban 3 millió 181 ezer forintot röpke 2.5 év alatt, miközben az állítólagos hátraléka 3.900 CHF volt.

Kásler 5 év kitartó munkájával, fenyegetések, ellehetetlenítések és összehangolt lejárató kampány ellenére ezt bebizonyította, oly módon, hogy a bankok 1,9 millió szerződés esetében ezt el kellett ismerjék és elismerték.

A politika közbeavatkozott. A kormánypártok és az összes parlamenti párt megszavazta a DH2 törvényt , amely ezen tisztességtelen tételek elszámolására kötelezte a bankokat, de arról nem rendelkeztek, hogy abban az esetben, ha időközben felmondta a parazita a szerződést, hogy ezt a felmondást érvényteleníteni kell, mert valójában a fogyasztó, nem elmaradásban, hanem túlfizetésben volt és akkor a hatályos akkori Ptk, jogszabályhelye alapján, a jogalap nélküli gazdagodás szabálya szerint vissza kellett volna adni az embereknek, de a parlamenti képviselők, a parazitáknak való megfelelési kényszerüktől hajtva, törvénybe iktatták, hogy a tisztességtelen tételek, túlfizetésnek minősülnek. Ezt a JOBBIK pártjának 20 képviselője is megszavazta, ugyanúgy mint az MSZP képviselői és a többi, kifosztott devizások által is beszavazott képviselő.

Hogy mindenki értse, akiket a nép beszavazott, akik a legtöbb esetben verték a tamtamot az országházban, hogy a kifosztottak érdekeit képviselik, azok valójában, benyúltak a kifosztók hóna alá és kimentették őket, hogy ne kelljen visszaadják valójában a tisztességtelenül felszámított összegeket, amelyeket, ha visszaadtak volna, akkor kiderült volna, hogy az addigra és azóta is felmondott szerződéseket nem lehetett volna felmondani, mert az emberek pénze a bankoknál volt, jogellenesen, kötelezően előírtan elvéve az adósoktól és nem elmaradásban, hanem túlfizetésben voltak.

A politikusok által kreált elszámolási törvény szerint, az immár lejárttá tett és egyösszegben követelt tartozásokra sokmilliós késedelmi kamatokat számítottak fel a bankok és jóesetben ezekből a felduzzasztott késedelmi kamatokból vonták le a tisztességtelen tételeket röhögve, ha megtették egyáltalán, mert a mi nyomozási eredményeink azt mutatják, hogy a megvizsgált esetek 70%-ban még a késedelmi kamatból sem vonták le ezeket.

Az esetek szinte mindegyikénél, a tisztességtelen tételek felszámítása következtében idézték elő a bankok azt a helyzetet, hogy elmaradást tudjanak kimutatni, amely következtében megnyílt a joguk a szerződés felmondására és a 20-30 évre szóló részletekben való visszafizetési kötelezettséget gyakorlatilag azonnalivá és egyösszegűvé tették.

A tisztességtelen tételek bebizonyítása egy korszakalkotó cselekedet volt, de a kifosztottak előtt, hatalmas erők be és rászervezésével igyekeztek jelentéktelennek feltüntetni, ügyvédeket, “érdekvédőket” és egyéb ügynököket, akik népi köntösben bújtatva  szidalmazták Kásler Árpád munkáját és eredményét. Ezáltal a legtöbb ember nemhogy azt, hogy neki köszönhető mindez, hanem azt sem tudja, még olyanok sem akik évek óta pereskednek, hogy egyáltalán mi volt az árrés per hozadéka és hogy volt egyáltalán.

Egy évtized elteltével, 100 ezer család utcára tétele után, a tisztességtelen tételek bizonyításán kívül semmi de semmi más kapaszkodójuk nincs a kifosztottaknak. A sok ügyvéd aki fikázta Kásler eredményét semmit de semmit nem tud felmutatni hacsak nem a saját gazdagodásukat a kifosztottak megsarcolásából de konkrét eredmény nélkül.

És a megtévesztő hadműveleteknek még nincs vége. Most, amikorra már teljesen bizonyossá vált, hogy az árrés per következtében, az érréssel az árfolyam is kiesett, amiért oly sok támadást és rágalmat kaptam, hogy rossz pert adtam be, csak azt nem tudom, hogy 10 év alatt miért nem adott be senki jót, a 13 ezer ügyvéd közül. Miközben én keresetemben az árfolyam adósra terhelését is megtámadtam, de a bíróság erről nem hozott ítélet. Ennek ellenére, hiába akarták ezt kikerülni, az árrés következtében az árfolyam is kiesett és a 256 Ft-on való forintosítás, mivel az eredeti árfolyamhoz képest többlet terhet ró az adósra, ezért tisztességtelen, mert nem egyedileg megtárgyalt szerződési kikötésnek minősül.

A jogalkotó csak akkor avatkozhat be, egy tisztességtelen szerződési kikötés kiküszöböklésére jogalkotással, ha annak nincs negatív, többlet terhet jelentő következménye a fogyasztóra, mely jelen esetben fennáll, vagyis tisztességtelen szerződési kikötésnek minősül a 256 Ft-on való befagyasztása is az árfolyamnak. Ezek tények, Európai Bíróság által alátámasztva.

És amikor már idáig eljutottunk, akkor jönnek az újabb, egyébként 2-3 évente felbukkanó új megmondóemberek, a régiek pedig ahogy jöttek úgy el is tűntek, aki az elmúlt 10 évet figyelemmel kísérte az tudja miről és kikről értekezek és ezek az új megvezető emberek, most azon dolgozzanak, hogy bebuktassák és semmissé nyilvánítassák a kölcsönszerződéseket, aminek a kifosztottak 99,99 %-tapsol, mert a szerződés semmissége olyan csengő hangzás a fülének, mert azt hiszi, hogy az neki jó.

Az Európai Bíróság is többször leírta és helyesen írta, hogy a fogyasztóra nézve nem jó, ha semmis a szerződés, a fogyasztóra az a jó, ha csak a tisztességtelen szerződési kikötések vannak belőle kigyomlálva. 

Hogy mindenki értse. Ha semmis a szerződés, akkor a 8 napon belüli eredeti állapot helyreállítása következik, ami azt jelenti, hogy a 30 évre szóló visszafizetési szerződési akarat, lerövidül 8 napra. Ez miért lenne jó az adósnak? Azért mert a bank kilopta a szemét a fogyasztónak, miért fosztanák meg az adóst a még fennálló 20 év havi visszafizetési lehetőségétől és miért kellene neki 8 napon belül visszafizetni egyösszegben. Kinek jó ez? Csakis a bankoknak, mert ezesetben nem a bankok, hanem valójában az adósok vannak elszámoltatva a bankok felé. Kétlem, hogy ezt a “kiugrott” bírák nem látják, akik most ez mellett kardoskodnak, vagy netán ez a feladatuk, hogy ismét megvezessék a kifosztottakat. és a kifosztottak tapsolnak ennek is, mint ahogy tapsoltak az elmúlt 10 év ködösítő és megvezető ügynökmunkáknak, ezért nem kapott kellő politikai felhatalmazást A Haza Pártja, hogy politikai felhatalmazásából fakadóan végérvényesen megoldja ezt az ügyet, a jog és az igazságossák mentén.

Összefoglalva:

Azok a szerződés felmondások esetében, ahol a hátralék összege tartalmazta a tisztességtelen összegeket érvénytelenek és jogalap nélkül kerültek felmondásra. Minden egyes ilyen végrehajtás és ebből fakadó kilakoltatás, jövedelemletiltás törvénytelen. Ebből rengeteg embertragédia következett be. Öngyilkosságok, válások, kivándorlások. Ez népirtás. Ezért felelniük kell valakiknek, mert időben megállítható lett volna minden.

Kásler Árpád még a Gyurcsán idejében letette a miniszterelnök asztalára az ügyet és letette Bajnai asztalára is , mint ahogy Orbánéra is.

Egyelőre nem sokan értik még akkor sem, ha ilyen nagyon egyszerűen leírva vagyon. De elérkezik az idő, amikor fejek hullanak porba, amiért népirtásban vettek részt, közjegyzők, végrehajtók, politikusok és rendőrök. Hiába hivatkoznak arra, hogy a munkájukat végezték, meg kellett volna tagadják a népirtásban való közreműködést.

Egyre nagyobb a valószínűsége, hogy mindez vér nélkül nem fog bekövetkezni. Már csak az a kérdés, hogy kinek és mennyi vére fog folyni.

Kásler Árpád