A bíróság nem tette lehetővé sem hang sem képrögzítést, ezért gyorsírással lett megörökítve a VH perbeszédem.
Ezt fejből, nem előre megírt forgatókönyv alapján mondtam el, de talán attól még érthető.
A Kásler VH megszüntetésére kirendelt bírónőről talán annyit érdemes tudni, hogy Kovács József fideszes országgyűlési képviselő menye és a Békés Megyei NAV igazgatójának felesége, de gondolom ez a véletlenek egybeesése és a végkifejlethez semmi köze. Az ítélethirdetés és eltávozásom után, azzal fordult a tárgyaláson megjelentekhez, hogy én nem jó keresetet adtam be, vagy nem VH megszüntetési keresetet kellett volna beadnom, miközben árverésre van kitűzve és elárverezve jogellenesen vagyonunk.
Ezek koncepciós perek, koncepciós ítéletekkel.
K.Á.Össze szeretném foglalni még egyszer, amit már beadtam, azt változatlanul fenntartom és kérem az alperes beadványának beadványának elutasítását, perköltségre való kötelezését és szeretném, hogyha elmondanám az üggyel kapcsolatos további akat.
Perbeszédem 2019.04.29. :
“K.Á.Tisztelt Bíróság! Mielőtt a bizonyítékaimat előadnám, hogy miért folyik jogellenesen ellenem végrehajtás, egy példát engedjenek meg nekem. A jog és demokrácia országában az Amerikai Egyesült Államokban, ha valaki a zöldkártya megszerzésére irányulóan érdekházasságot köt ebből kifolyólag és a bevándorlási hivatal ezt megvizsgálja és ez kiderül akár évek múltán, akkor kiutasítják az országból és börtönbüntetésre ítélik még akkor is ha időközben akár közös gyerekük születik, akár valós élettársi kapcsolatot élnek, ha a kiindulási pont jogellenes akkor a továbbiak is jogellenesek, Tehát jogtalanságra jogot nem lehet alapítani és az Én esetembe, a mi esetünkben az OTP Faktoring pontosan ugyanezt próbálja végrehajtani. Ugyanis ez nem a végrehajtás pillanatától kezdődött ez az ügy, ez pontosan 10 évvel ezelőtt kezdődött ugyanebben az épületben 2009. tavaszán én az OtP Bank Nyrt ellen keresetet nyújtottam be, akkor még nem éreztem, nem tudtam, amit most tudok és nem volt még bizonyítva, csak éreztem, hogy kilopják a szemünket és ezt nem fogjuk tudni teljesíteni azokat a követeléseket amit itt támasztanak felénk.
2011. december 08-án a Békés Megyei Bíróság első fokú ítélet megszületett, amelyben megállapíttatott, hogy visszamenőleges hatállyal , mely szerződési kikötések semmisek, mert tisztességtelen szerződési kikötésnek minősülnek. Majd az Otp Bank jóvoltából a Szegedi Ítélőtábla elé kerültünk, ahol 2012. 04.26-án a Szegedi Ítélőtábla részben jóváhagyta, részben megváltoztatta az első fokú ítéletet , de a tisztességtelen szerződési kikötést, a kereskedelmi árrést továbbra is tisztességtelen tételnek minősítette visszamenőleges hatállyal. Ezt követően csak az OTP jóvoltából a Kúria elé került az ügy, amely Kúria a másodfokú ítéletet jóváhagyta 2014. június 03-án.
A másodfokú a Szegedi Ítélőtábla jogerős és végrehajtható ítéletében ezen tisztességtelen tételeket az OTP Bank számunkra vissza nem utalta, vissza nem fizette, hanem azonnali hatállyal a szerződést felmondta. Miközben jogerős ítéletünk van, hogy tisztességtelen tételeket számolt fel. Ha meg tetszik nézni tisztelt bírónő a szerződés felmondás, illetve a végrehajtási záradék, illetve a jegyzőkönyv és tanusítvány hiteles másolatát sehol nincs feltüntetve, hogy a Kásler házaspár milyen összeggel van elmaradva.
Ugyanis, ha ez és ezt fel kellett volna, hogy tüntessék a felmondásban, ha ezt feltüntette volna az OTP Bank, akkor látszott volna, ami mára már nyilvánvaló és okiratokkal bizonyított és nekem nem kell újabb bizonyítási eljárást indítanom, hiszen hiteles okiratokkal és közokiratokkal tudom bizonyítani, hogy mi mindvégig túlfizetésbe voltunk. Nem egy hétre, nem egy hónapra, hanem évekre előre túlfizetésbe voltunk.
Nemhogy a tisztességtelen tételeket nem fizette vissza az OTP Bank számunkra, hanem a Kúria által megítélt és az eljárás alatt felmerült perköltséget, költségeinket sem fizette meg az OTP Bank a mai napig, hiába szólítottuk fel ügyvéd által levélben, hogy mely bankszámla számla küldjék át, még azt sem fizette meg. Elmentem közjegyzőhöz tisztelt bíróság és fizetési meghagyást akartam benyújtani az OTP ellen a Kúria által megítélt költségek behajtására és egyetlen egy közjegyző nem volt hajlandó ezt a fizetési meghagyást kibocsátani. Ez ma a magyarországi jogállam , holott a közjegyzői törvénybe bele van foglalva, hogy az együttműködést nem tagadhatja meg. Megtagadta! Itt tartunk jelenleg és tisztelt bíróság a polgári perrendtartásról szóló 528 § (1) bekezdés a) pontjában le van írva, hogy végrehajtási perben hivatkozhatok olyan tényállásra, amely tényállás a végrehajtás kiállítását szolgáló alap okirat kiállításán nem volt közölhető , bár közölhető lett volna az OTP Bank által kizárólag Ő rendelkezett azokkal az adatokkal és azokkal a számítási módszerekkel, hogy meg tudjam állapítani mennyi tisztességtelen tételt számolt fel számunkra.
A 2011-es első fokú ítélettől, majd a 2012-es másodfokú és a Kúria ítélet után még 2 évet kellett majdnem várnunk, amíg a törvény az ugyancsak a Kásler perre alapozott elszámolási törvény kötelezte az OTP Bankot arra, hogy kiszámolja mennyi tisztességtelen tételt számolt fel és a Kúria tárgyalást követően az OTP képviselője a médiának nyilatkozta, hogy a tisztességtelen tételek a Kásler ügy esetében nem tesznek ki többet 2-300 CHF-nél. Tisztelt Bírónő 12 308 svájci frankot tett ki, ami 3 181 000 Ft-nak megfelelő összeg, miközben én egymillió forintnál nem voltam elmaradva és kénytelen lettem ezen elmaradásra, hiszen kettő és fél évig, amíg törlesztettem a 47 %-át a teljes törlesztésemnek számolta fel az OTP Bank tisztességtelenül.
Tehát ha én meg kellett volna várjam a 2015-ös elszámolási törvényt kb. 7,5 millió forint tisztességtelen tétel megfizetésére kötelezett volna engem az OTP Bank, hogy ne mondja fel a szerződés. Átlagosan tehát, ha ezt az összeget elosztjuk arra az időszakra , amíg én törlesztettem, havi 150 ezer forintot számolt fel tisztességtelenül. Egy hónapig fizettem a tisztességtelen 10 hónapig fizettem a tisztességtelen, 20 hónapig fizettem havi 150 ezer forint tisztességtelen tételt, meddig kellett volna? 7 éven keresztül? , hogy ne mondják fel a szerződésemet? Tehát a kiindulási alap: jogalap nélkül mondták fel a Kásler házaspárnak a szerződését, tehát innentől kezdve, ugyanúgy, mint a zöldkártya megszerzésénél, hiába mondják el a bevándorlási hivatal vizsgálóbírójának, hogy milyen fogkefét használ, mi a kedvenc zenéje a házaspárnak…….. hiába mondja, tárja a bíróság elé az OTP Faktoring azt, hogy mi szakította meg az elévülést, a kiindulási pont hibás.
Tisztelt bíróság! Irreleváns, hogy megszakította, vagy nem , nem indíthattak volna végrehajtást ellenünk, ugyanis a 2015-ös elszámolási törvény, bár elrendeli, hogy hogyan kell ezzel az összeggel elszámolni , de nem rendeli el, hogy mi van abban az esetben, ha időközben megszüntetésre került a szerződés. Erről nem rendelkezik, tehát az ellenkezőjét sem mondja, viszont 2015. előtt, 2012-ben mondta fel az OTP Bank a szerződést és 2012-ben még nem volt meg az elszámolási törvény, de már jogerős ítélete volt a Kásler per alapján, hogy a tisztességtelen tételeket kiszámolja és azt a régi Ptk. alapján, pontosabban a régi Ptk. 361. §-a alapján el kellett volna velünk számolja, tehát a jogalap nélküli gazdagodás jogcímen. Tehát, aki másnak a rovására jogalap nélkül jut előnyhöz , köteles ezt az előny visszatéríteni.
Tehát kinek a rovására jutott 3 181 000 Ft-hoz jogalap nélkül az OTP Bank, a Kásler házaspár rovására, amivel ők maguk fizetésképtelenségbe taszítottak, azért, hogy felmondhassák, hiába volt jogerős ítéletem nem adták vissza, még a perköltséget sem térítették meg. Majd utána 16 millió forint késedelmi kamatot számoltak fel azért, hogy néhány héttel, két héttel ezelőtt a végrehajtó egy elosztási tervet kiküldjön 112 millió forintról. 112 803 000 forintról, egy 14 milliós hitel után, amibe visszafizettem 6 millió forintot , amiből 47 %-át tisztességtelenül felszámolták és itt állok 10 éve, 5 évig pereskedtem , azért, hogy megállapíttassék, hogy jogalap nélkül tisztességtelen tételeket számoltak fel, majd ellentmondtam határidőn belül a közjegyző felmondására, tehát a közjegyző által közjegyző okiratba foglalt szerződés felmondására, hogy nem fogadom el, mert valótlan adatokat tartalmaz és a felmondás tartalmazta ezt a 3 181 000 Ft-ot is, tehát valótlan adatot közöltek a közjegyzővel.
Majd személyesen kértem a közjegyzőtől, hogy vonja vissza a végrehajtás alapjául szolgáló okiratot, mert hamis adatokat tartalmaz, nem tette meg a közjegyző, de csak rendőri jelenléttel volt hajlandó fogadni engemet, mint egy köztörvényes bűnözőt. Tehát itt tartunk most Tisztelt Bíróság, hogy bár közölhető lett volna a végrehajtás elindítása előtt és a felmondás időpontjában a tisztességtelen tételek. de ezt, aki közölhette volna a jogosult OTP Bank Ő nem tette meg , ezért a Pp. 528. §-a szerint most kívánok hivatkozni a 2015-ös elszámolási törvény által kötelezett elszámolásra, hogy az a 2012-es felmondásnál nem lett figyelembe véve, tehát jogalap nélkül mondták fel a szerződésemet és bár jogalap nélkül felmondták, mind a mai napig hatályba volt, engem attól a jogomtól megfosztottak, hogy a 25-30 éves futamidő szerinti havi törlesztéssel törlesszek, ezért elévült, hatályba volt és elévült a követelés. Röviden ennyit szeretnék előadni és kérem a Tisztelt Bíróságot, hogy ne fosszanak meg azon jogomtól, hogy a Polgári perrendtartás 528. § -a alapján érdemben hivatkozhassak ezen utólagos felmerült bizonyítékra, melyet csatoltam a beadványomban 12 428 svájci frank tisztességtelen tételt, amit az megengedhetetlen lenne, hogy ez alapján felmondtak, majd 16 millió forint késedelmi kamatot, majd a jóisten csak a megmondhatója, mert, hogyha épeszű ember nekem meg tudja mondani, hogy miből lett nekem 112 millió forint tartozásom, mert nem vagyok talán az ország leghülyébbje, de miből lett 112 millió forint tartozásunk, ha ezt valaki megmondja , hogy én is értsem meg, tehát, hogy mi folyik itt, mert ezek az emberek nem ezért jöttek ide.
Hát ezt csinálják az ország másfél millió családjával, eszméletlen. Eszméletlen, hogy 10 év után, tehát nem tudom, hogy milyen pert kellene indítanom, mert Tisztelt Bíróság, kértem a közjegyzőt, vonja vissza végrehajtási záradékot kiállító okiratot, majd nem peres eljárásban, azt mondták, hogy ezt nem lehet, forduljak a bírósághoz, nem peres eljárásban kértem a bíróságot, szüntessék meg, azt mondta a bíróság, azt az ítéletet, határozatot hozta, bocsánat, végzést, hogy nem hivatkozhatok a jogalap nélküli felmondásra nem peres eljárásban, hogy végrehajtást megszüntetési perben hivatkozhatok , majd a végrehajtás megszüntetési perben is azt a tájékoztatást kaptam Önöktől, hogy nem hivatkozhatok, akkor hol hivatkozhatok, tehát egy újabb 5 éves pert kellene indítanom, addig majd végrehajtanak, tehát 5 évig megállapították a tisztességtelent, majd 5 évig pereskedek nem tudom mire, majd utána kell egy kártérítési pert indítanom, tehát elvesznek mennyit 15 évet, mennyit 20-at akarnak még elvenni még az életünkből, mennyit?
Bírónő: Elévüléssel kapcsolatban fenntartja-e továbbra is, amit a keresetlevelében előadott?
K.Á. Igen fenntartom és, mint korábban elmondtam, nekem nem kell indítanom egy újabb pert, mivel teljes bizonyító erejű magánokiratok tudom bizonyítani a tényt. Miért kellene nekem még újabb pert indítanom még 5 évig, hány évig kell. Addig mindenemet végrehajtanak, utána majd, hogyha megnyerem azt, mert meg fogom nyerni, utána majd indítok egy kártérítési pert, meddig? Meddig? Meddig?
OTP f. képviselője! Nyilván mi magunk is tisztában vagyunk az első és másodfok döntésével. Jogalkalmazók vagyunk, nyilván a jogot nem mi alkotjuk. A kereset maga egyértelműen tartalmazza a bíróság felhívására, hogy, amit Ön is írt, hogy mégegyszer kihangsúlyozzuk, hogy az érvényesíteni kívánt jog nem a szerződés jogtalan felmondása, hanem az elévülés. A jogszabály adta lehetőségek között van lehetőség a kereseti kérelem elbírálására. Nyilvánvaló, hogyha jogalkotói hiányosság, akkor jogalkotói hiányosság, de ennek a pernek a tárgya véleményem szerint a követelés elévülésének a megállapítása és a végrehajtási eljárás megszüntetése. Nyilvánvalóan az előadott törvényeket kell vizsgálnia a Tisztelt Bíróságnak. Ennek keretei között kell szerintem a Bíróságnak döntenie. Ez az én álláspontom.
K.Á.Ez így teljesen elfogadhatatlan számomra. Tisztelt Bíróság! A végrehajtás megszüntetése az érvényesíteni kívánt jog és a követelés elévülésének a megállapítása. Tehát én azt szeretném kérni a Tisztelt Bíróságtól és a tisztelt alperestől, hogy ha Ők annyira tisztába vannak az első és másodfokú és a Kúria ítélettel, hogy az én életemmel és a családom életével ne szórakozzanak! És kérem ezt jegyzőkönyvbe foglaltatni, tehát az ÉN ÉLETEMMEL ÉS A CSALÁDOM ÉLETÉVEL NE SZÓRAKOZZANAK, mert nem fogok még egy pert indítani, ezt itt kérem vegyék jegyzőkönyvbe, hogy nem fogok még egy pert indítani! Nem fogok, hogy utána indítsak egy harmadikat kártérítésért, a 110 millió forintért, hát nem fogok, ezt vegyék jegyzőkönyvbe, ezt Kásler Árpád jelenti ki, nem fogok! “
Ami az ítélethirdetés után elhangzott részemről, most inkább nem teszem közzé…….ezt, hogy ezt megmerték tenni egy évtizeden keresztül és még továbbra is teszik, azt csakis az adósok minősíthtetlen hozzáállásának köszönhető, és annak, hogy nem tudtak különbséget tenni az igaz és a hamis próféták között. Ez eddig is sok emberáldozatot követelt és ezután még többet fog.

Kedves Szakály Gyuri!
Nincs értelme idetenni ügyeket, elegendő kell legyen az Elszámolási
(DH2) törvény alapján elszámolt több mint 3 millió forint tisztességtelenül felszámolt összeget figyelembe venni, amelyet 2015- ben számolt ki az OTP Bank Árpád esetében, amelyet mind a mai napig magánál tart. Ugyanis ez a pénz az adós tulajdona.
Az Elszámolási és Forintosítási törvényt határidőn belül megtámadta Árpád az Alkotmánybíróság előtt, de az AB nem tartotta Alaptörvény sértőnek azt, hogy a bankok több százezer milliárd forintos összegben maguknál tarthatják a tőlünk jogellenesen elvett pénzt, elegendőnek tartották, hogy a jövőben levonják a banki követelésből, és nem gond, ha az adósnak felmondták a hitelét, miközben előbb kilopták a szemét, végrehajtás elrendelést kértek az adós ellen, s majd vh. alatt levonja a végrehajtó az árverezéskor a tartozásból azt a pármillió forintot……. Bagatel….
Ezt az elutasított alkotmányjogi panaszt vihette ki Árpád Strasbourgba.
Miért nem támadta meg 2015- ben az elszámolt összeggel a végrehajtást? Talán, mert előbb mindenki érdekében Alkotmányjogi panaszt kívánt benyújtani, amelyet határidőn belül lehetett megtenni, ha már egyszer mindenkire nézve alapjogsértő lett az Elszámolási és a Forintosítási törvény, majd pedig az Ab elutasítását követően Strasbourghoz fordult, ami szintén határidőhöz volt kötve.
Minden előzetes jogi támpont nélkül nem olyan könnyű érvényre juttatni az embernek a maga igazságát. Ezt bizonyítja a Gyulai Járásbíróság szóbeli ítélete, amely szerint nem gond az, ha a bank ellop az embertől 3 millió forintot, hogy fizetésképtelenné tegye, majd fizetési elmaradásra hivatkozva felmondja a hitelt, folyhat tovább jogalap nélkül a végrehajtás, ami egy család teljes ellehetetlenülését jelenti.
Kedves Árpád!
Én csak az általad itt írottakból tudtam kiindulni.
Tedd fel ide a Te pered indoklása mellé az Oviékét is, és akkor az ilyen Isten barmai mint én is megértik és elfogadják azt, amit írsz!
Amit viszont nem értek, az az, hogy ha Te 2015-ben megkaptad a banki elszámolást, akkor miért csak most indítottál eljárást a végrehajtás ellen?
Szakály György hozzászólásához
Az elszámolási törvény meghozatalakor súlyosan megsértették a honatyák az Alaptörvényt, mert nem mondták ki, hogy a tisztességtelenül felszámolt összeget vissza kell fizesse a bank az adósnak, és minden jogkövetkezményt meg kell semmisíteni, ami ezen összeg jogellenes elvételén alapul. Ilyen a fizetési elmaradás miatti banki felmondás, és a felmondáson alapuló végrehajtás elrendelése
A Polgári perrendtartás azonban igenis biztosítja azt, hogy végrehajtás megszüntetési per keretében kérheti a végrehajtás alá vont kötelezett a VH. megszüntetését olyan tényre hivatkozva, amely a VH. alapjául szolgáló határozat meghozatalakor nem volt ismert.
A határozatot hozó közjegyző, amikor a banki felmondást közjegyzői határozatba foglalta, 2012- ben nem ismerhette a 2015- ös elszámoló levelet.
A VH. egy ilyen közjegyzői határozat alapján lett elrendelve Árpádék esetén.
Most, az Árpád által indított végrehajtás megszüntetési perben azonban a Tisztelt Bíróság elé lett téve az elszámoló levél, amely bizonyítja, hogy felmondáskor Árpádék több mint 3 millió forintja a banknál volt, jogellenesen.
A végrehajtás megszüntethető, hiszen kétségtelen, hogy a banki felmondásban nem volt jogszerűen megjelölve a fizetési lemaradás, tekintve a banknál jogellenesen lévő 3 millió forintra. .
A banki felmondás és az elszámoló levél együttesen igazolja, hogy a végrehajtás jogellenesen folyik, mert nem hozhatott 2012- ben a jogszabályoknak megfelelő határozatot a közjegyző, hiszen 2015- ben lett kimutatva, mi lett elvéve a felmondás előtt jogellenesen.
Bolonduljon meg mindenki, aki az igazunkat ki akarja forgatni.
Szakály György, te egyike vagy azon istenbarmainak, akik igencsak nincsenek kevesen és a gyilkosaik befolyásolásának úgy dőlnek be, mint részeg a bokorba. De teszitek mindezt a szabad véleménynyilvánítás hamis illúziójának nevében, mert ez biztosítva áll nektek, mások által biztosítottan, mert egyébként a szomszéd ablakáig sem hallatszana a szamárordításotok.
Teszerinted én egy dübörgő elefánt vagyok a porcelánboltba…..és hallgattassék meg a másik fél is. Meg fog hallgattatni. Csak van egy bökkenő, hazugság minden szava, de az ilyen véleményöntudatosok abból mit sem fognak látni, mert vakon van véleményük. Hosszas fejtegetésbe nem megyek bele, de elégedj meg annyival, hogy pont ott Debrecenben, Ovidiunak “olyan másik perben” lett kérve a szerződés felmondásának érvénytelensége, amit elutasított a bíróság azzal az indoklással, hogy azt “nem olyan perben ” kell és lehet kérni, hanem csak olyanban mint amilyenben most én kértem, vagyis végrehajtás megszüntetési perben. Az a baj György, hogy képtelenek vagytok felfogni, de még feltételezni sem merítek, amit én már rég tudok, de ennyi marhával körülöttem sajnos nem sokra megyek. Ezért egyedül kell befejezzem, amit egyedül kezdtem el és hiába kaptátok meg a lehetőséget, túl nagy volt rátok a kabát…
Úgy tudom. hogy X nap után lehet kérni a tárgyalás jegyzőkönyvének fénymásolatát. X nap múlva meg fog érkezni az írásos ítélet is. Úgy tapasztaltam, hogy abban nem mindig egyezik meg az ítélet indoklása a tárgyaláson a bíró által elmondottal. Gondolom, hogy a rögtönzött magyarázat nem mindig felel meg a jognak betű szerint, ezért utána még keresnek valami jobban hihetőt.
Szerintem akkor lesz teljes a kép erről a perről, ha ezek is közzé lesznek téve, a “hallgattassék meg a másik fél is (Seneca)” elve szerint.
Nekem most a bírónő és az OTP nyilatkozataiból úgy tűnik, hogy nem megfelelő típusú jogi eljárás lett indítva. Nyilvánvaló, hogy ha egy elefánt bemegy egy porcelánboltba, és kér egy hordó banánt, akkor ott nem tudják kiszolgálni, még akkor sem, ha dobog a lábaival. Hangsúlyozom, ez csak a pillanatnyi érzésem. Véleményt alkotni akkor tudok majd, ha közzé lesz téve az említett írásos indoklás. Tartok tőle, hogy abban csak az lesz benne, hogy miért nem ilyen eljárást kellett volna kezdeményezni, de az nem, hogy helyette milyet kellett volna (gondolom, egy “sima” pert).