SZÉTVERT ÉRDEKVÉDELEM!
KIEGYEZÉSES KÁRTALANÍTÁS?
HARC VAGY FEGYVERLETÉTEL?
SZÉTVERT ÉRDEKVÉDELEM a finánctőke Bankárkormányának jótéteménye, mert a kormányzópárt szimpatizánsaival, provokátorokkal és ügynökökkel megvalósította a devizahiteles érdekvédelem útján történt feldaraboló stratégiáját.
A károsultak érdekvédelme romokban hever. Nincs ember, aki egységet tudna kovácsolni, többen megkíséreltük, eredménytelenül. De nem azért nincs egység, mert nem akarjuk, hanem azért mert szétverték és szétverik, békés úton már nem lehet ezt a “nyájat” egy akolba terelni. Akinél a feldaraboló gépezet működik, az a kormányzat, amely rendelkezik a devizahitelesek megmentése média szócsöveivel, a hozzá illő pofátlan állampárti politikusok félrevezető és bankársimogató közreműködésével, valamint a hájasra hízott zsebű ál-érdekvédők asszisztálásával.
KIEGYEZÉSES KÁRTALANÍTÁS ajánlatával a közelmúltban Kásler Árpád – A Haza Pártja honlapján található feltételekkel fordult a devizahiteles károsultakhoz. Az ajánlat nyitott, a fogadtatása és feldolgozása jelenleg is folyamatban van. Kásler Árpád mai cikke szerint a legnagyobb uzsorás embereivel a minap Erdélyben találkozott, akik hajlanak a kiegyezésre, de azt kényszerítsük ki (…) Kásler Árpád Brüsszeli Petíciójának és Strasbourgi Perének kimenetele nyitott, ami kiválthatta a bankárkiegyezési hajlamot.
HARC VAGY FEGYVERLETÉTEL. A szétvert érdekvédelem körülményei között és a kiegyezéses kártalanítási cél lehetetlenülése esetén a szétszéledt devizahiteles károsult tömegnek nem lesz más választása mint a harc vagy fegyverletétel. Harc a bíróságokon, harc a kilakoltatásoknál, harc az utcán, ezek jöhetnek szóba. Nézzük sorban:
HARC A BÍRÓSÁGOKON ma már elkerülhetetlen azoknak, akiknek korábban felfüggesztett perei folytatódnak vagy új pereket indítanak, ez azzal jár, hogy az Európai Unió Bírósága [EUB] fogyasztóvédelmi doktrínáját [C-26/13 Kásler-per, C-186/16 román döntés, C-51/17 magyar döntés] és az erre is vonatkozó EUB alkalmazását kell kiharcolni szemben a Kúria Konzultációs Testülete aláíratlan jegyzőkönyvi “Emlékeztető” elnevezésű értelmezésével, ami a bíráknak lényegében eligazítást adott az EUB fogyasztóvédelmi doktrína félretételére. A hatalommegosztás “vérig sértett” mai rendszerében a bírói hatalmi ág – senkinek ne legyen kétsége – az igazságügyi elnyomás eszköze, tehát aki pereskedik az a hatalommal találja szemben magát, a bírák a hatalom megszemélyesítői, akik – mint látjuk – az uniós normákkal szemben kívánják alkalmazni a jogfosztó hazai devizatörvényeket és jogegységi határozatokat.
HARC A KILAKOLTATÁSOKNÁL nem oldja meg a problémát, azonban a végrehajtási nemperes eljárás lehetőségei kimerítését felhasználó tiltakozásoknak ellenállási üzenet értékük van a hatalom számára. Ugyanakkor azt tapasztaljuk, hogy gőzerővel folynak a kilakoltatások, gőzerővel folyik az ingatlan- és lakásrablás hazánkban.
HARC AZ UTCÁN EZ A VÉGSŐ tiltakozási forma, amelynek megszervezésére ma egyetlen érdekvédő sem vállalkozik, mert mint látjuk a “devizakárosult nyáj” szétszéledt, félelemben él, nincs tiltakozó tömeg. Itt kell megjegyeznem, hogy június 1.-től 4 azaz négy hónapot szántam egy hálózat felállítására, aki kidolgozott elvek, szervezési útmutatók mentén képes lehetett volna az “utcai harc” megvívására. A hálózathoz 700-an csatlakoztak, abból sem a megyei alakuló gyűléseken, sem a 7db tüntetésen (200 fő) kellő erejű létszámban még maguk a hálózati tagok sem jelentek meg, ezért a hálózatszervezési országos lefedési cél lehetetlenülése miatt a hálózat megszüntetésre került.
KÁSLER – KRISTON SZÖVETSÉGET ezt is megkötöttem Kásler Árpáddal a devizaharc ikonjával, mert senki másnál nem lehet tömegszervezést- és vezetést tapasztalni. A Brüsszeli Petíció, a Strasbourgi Per kimenetele, a Kártalanítási Ajánlat fogadtatása, ezek döntik el a devizaharc további menetét. Közben nagy nyomás van A Haza Pártján, hogy szervezze meg és álljon élére a tömeg demonstrációknak.
KRISTON HADÜZENETI ÁLLÁSPONTJA az a devizaharcban, hogy harcot kell folytatni a bíróságokon (akik ott léptek fel), harcot a kilakoltatásoknál, és ha a Kásler-Kriston Szövetségnél fentebb kifejtett előfeltételek nem vezetnének eredményre, úgy a Bankszövetség útján hadat kell üzenni a finánctőke Bankárkormányának és meg kell szervezni a devizaharc végső hadjáratát, vagyis a szólás és véleménynyilvánítás, valamint gyülekezési jog romjain a devizásoknak nincs más választása, mint egytől-egyig egyetlen zászló alá minden devizás beáll és harcban egyesülünk. Ha ilyen helyzet alakul ki, akkor a finánctőke kormányai elleni tömegdemonstrációk nemzetközi tapasztalatait és a hazai jogot felhasználva olyan nyomás alá kell helyezni a Bankárkormányt, hogy létrehozza a finánctőke és a fogyasztók modus vivevndi-jét, vagyis harcban kell kivívni a devizahitelesek kártalanítását és jogaik helyreállítását hazánkban.
Dr. Kriston István
Civil jogvédő állampolgár
Külföldön Élő Munkavállalók Közössége alapítója
A Haza Pártjának tagja