Ma felhívtam telefonon az Európai Parlamentet, hogy érdeklődjek a petícióink sorsa iránt, mivel még semmiféle visszajelzést nem kaptunk. Egy-két ide-oda kapcsolás után a megfelelő személyhez irányítottak, aki a nevem bemondására azonnal vissza is kérdezett, hogy a petíciók ügyében keresem?

Október 22-én hoztak egy határozatot a petíciónk befogadásáról és azt ki is postázták. Tehát jövő hét kedd-szerdára meg is fog érkezni az iktató száma az ügyünknek. A jövőben már egyszerűbb lesz érdeklődni, hogy hol is tart.

A lényeg, hogy megy a maga útján és befogadásra került a petíció, reméljük az Isten malmai nem őrölnek annyira lassan, hogy időben ne érkezzen meg, bár tegnap sem lett volna túl korán.

Azért is telefonáltam, mert itt-ott olvastam a facen, hogy megjelentek az örök kételkedők, a fizetett szrkavarók és a kifosztók pribékjei, hogy biztos csak adathalászat volt az egész és el sem küldtük Brüsszelbe. Lenne hozzáfűzni valóm, de inkább megtartom magamnak. Nagyon sokmindent tudnék és szeretnék mondani, de feleslegesnek tartom jelen helyzetben, falrahányt borsónak. Talán annyit mindössze, hogy ebben is mi voltunk az elsők, más nem is adhat már be ezügyben újabb petíciót, hiába rohant oda az MSZP nagy csinadrattával, volt rá 10 évük, de Kásler után 3 héttel jutott eszükbe. De erről is majd bővebben, a maga idejében, könyörtelen leszámolás lesz, parlamenten belül és kívül, minden kifosztóval és kifosztót támogatóval, csak úgy a kiegyezés nevében.  Ha megérkezik Brüsszel levele, közzéteszem.