Kedves Bírónő!
Bár kötve hiszem, hogy soraimat olvassa, egy pár keresetlen szóval szeretném leírni, mit is mondott azon a bizonyos bírósági tárgyaláson.
Tudja, amelyen arról kellett döntenie, hogy jogszerűen utasította-e el a Dunakeszi Járási Hivatal Földhivatali Osztálya, majd pedig másodfokon a Pest Megyei Kormányhivatal Földhivatali Főosztálya az Adósok kérelmét, akiknek a devizaalapú hitelük fedezeti biztosítékaként devizában bejegyzett jelzálogjog került a családi házukra.
A második tárgyalási nap ez év december 8-án volt. A Budapest Környéki Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság Közigazgatási Szakága tárgyalta le az adósok felülvizsgálati kérelmét.
A Bíróság a tárgyalás végén ítéletet hozott, nem adott helyt az adósok kérelmének, hogy a 9000/1946. (VII.28.) ME rendelet 12. §-a értelmében törölve legyen a családi házuk tulajdoni lapjáról a svájci frankban meghatározott jelzálogjogi bejegyzés.
De ne legyünk már ilyen hivatalosak. Ön sem volt az.
Nem kívánom mindazt a kellemetlenséget leírni, amit a Felpereseknek el kellett szenvedniük, és ahogyan túlbeszélte őket, nehogy el tudják mondani, miért is fordultak Bírósághoz.
Az Erste Bank számára a bíróság ajánlotta meg a beavatkozás lehetőségét, mint aki a jelzálogjog jogosultja, mégsem hozott három hónap alatt a két tárgyalás közötti időszakban végzést, hogy elfogadja-e a bank nyilatkozatát, hogy Alperesként beavatkozhat-e a perbe. Azonban a Bank ügyvédje olyan természetességgel foglalta el a helyét az Alperesi oldalon, mint aki tudja, hogy ez a végzés meg fog születni a tárgyalás során.
Valóban tudta volna? Nem kellene talán ilyen erős szállal ragaszkodni a Bank ügyvédjéhez.
Kedves Bírónő, a bank ügyvédjével miért viselkedett olyan kellemes modorban és miért volt olyan kimért, utasító a Felperesekkel, miközben az őket ért jogtalanság miatt indult meg a felülvizsgálat? Ezt én joggal megkérdezhetem, mint a tizenöt fős hallgatóság egyik tagja, akik nem hittünk a fülünknek és a szemünknek.
Az a bizonyos miniszterelnöki rendelet előírja, hogy forintban kell a pénzösszeget közokiratba foglalni, ha forintban kell fizetni. Az Adósoknak forintban kellett fizetniük a havi törlesztő részleteket, de a Földhivatal által jogellenesen, devizában meghatározott jelzálogjogra alapozva a Bank devizát vett nyilvántartásba, s emiatt a 256,47 forintos forintosításkor 11 800 000 forint tőketöbbletet tudott rárakni a folyósított 14 000 000 forintra- és ennek kamatait is meg kell fizetniük az Adósoknak, ha a helyzet nem fog rendeződni.
Ön, hasonlatosan a Földhivatalhoz, azt mondta, hogy annak idején kellett volna megtámadni a bejegyző határozatot, mert most már erre nincs lehetőség. Nagy nehezen engedte szóhoz jutni az Adósok egyikét, aki elmondta Önnek, hogy a tulajdoni lap közokirat, és amiatt fordultak a Bírósághoz, mert ott van a tulajdoni lapon a deviza.
Ön erre azt állította, hogy a tulajdoni lap nem közokirat, hanem nyilvántartás.
Nyilvántartás? De ki által vezetett nyilvántartás? Az ingatlanügyi hatóság által, s így közhitelesnek kell lennie.
Vagy nem közhiteles Magyarországon az ingatlanügyi hatóság nyilvántartása?
Ezért boldogul az országban a lakásmaffia?
Bírónő, nagy baj van itt. Magyarország közhiteles ingatlanügyi nyilvántartásának tulajdoni lapjairól Ön azt állítja, hogy azok nem közokiratok.
Már csak egy utolsó kérdés.
Ha mégis azok lennének, akkor nem lehetett volna devizában meghatározni a jelzálogjogot?
És akkor át kell mindent forintba számolni?
Az Ön szavainak nagy ám a súlya. De mi sem fogjuk hagyni ezt szó nélkül, higgye el, mi is ebben az országban szeretnénk élni, nem csak Ön és a Bank ügyvédje.
Kívánok Önnek Kellemes Ünnepeket, és türelmet az Adósokhoz.
Töviskesné Dsupin Judit
a tárgyalás hallgatóságának egy tagja
A panasz beadvány, melyet a Budapest Környéki Törvényszékhez nyújtottunk be tízen:
Panaszos neve, címe:………………………………………………………………….
Budapest Környéki Törvényszék
Dr, Hilbert Edit Elnök részére
1146 Budapest, Thököly út 97-101.
Postacím: 1443 Budapest, Pf. 175.
Tisztelt Budapest Környéki Törvényszék!
Tisztelt Elnök Asszony!
Panasszal fordulunk a Budapest Környéki Törvényszékhez a Budapest Környéki Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság Közigazgatási Szakága által lefolytatott felülvizsgálati eljárás során a tárgyaláson történtek miatt.
A felülvizsgálatot Dr. Dávid Irén Zsuzsanna bíró folytatta le. A tárgyalás végeztével ítéletet hirdetett. A tárgyalás a Bíróság épületében volt Budapesten, a Hungária körút 179-189. számú épületében a földszint 10. számú tárgyalóteremben, időpontja 2016. december 8. volt, 11 óra 30 perces kezdet volt meghatározva.
A tárgyaláson megjelentek a Felperesek közül két személy, ……………………………… és ………………………………, valamint az Erste Bank Hungary Zrt. képviseletében Dr. Richter Attila ügyvéd. A Pest Megyei Kormányhivatal Földhivatali Főosztálya nem küldött képviselőt.
Továbbá tizenöten hallgatóságként vettünk részt a tárgyaláson. Mindannyian ismerjük egymást.
A felülvizsgálat tárgya az volt, hogy jogszerűen utasította-e el a Dunakeszi Járási Hivatal Földhivatali Osztálya, majd pedig másodfokon a Pest Megyei Kormányhivatal Földhivatali Főosztálya a Felperesek kérelmét, akiknek a devizaalapú hitelük fedezeti biztosítékaként devizában bejegyzett jelzálogjog került a családi házukra.
Mi, akik hallgatóságként voltunk jelen, azt tapasztaltuk, hogy a bíróság nem tartotta be a pártatlanság elvét, és kizárólag a Pest Megyei Kormányhivatal Földhivatali Főosztálya és a Bíróság által beavatkozás lehetőségére felhívott Erste Bank Hungary Zrt. érveit vette figyelembe, a Felperesek számára nem biztosított kellő lehetőséget, hogy érveiket előadják.
A tárgyalás kezdetén az Alperesnek biztosított helyre ült le a Bank képviseletében megjelent ügyvéd, miközben a beavatkozás elfogadásáról szóló végzést a Bíróság a tárgyalás során hirdette ki. Nem tartjuk jogszerűnek azt, hogy a perbe avatkozás még nem volt végzéssel elfogadva, mégis a tárgyalás során Alperesként volt jelen mindvégig a Bank ügyvédje. Ez felveti a kérdést, hogy milyen ok miatt engedhette meg magának az Erste Bank Hungary Zrt. képviseletében eljáró ügyvéd, hogy már a tárgyalás kezdetén Alperesi képviselőnek tekintse magát.
A felülvizsgálatba való beavatkozás tárgyában a tárgyaláson hozott döntést a Bíróság, így a perbe vont Erste Bank ellenkeresetet sem tudott előterjeszteni, amiben kifejtette volna a Felperesek keresetéről az álláspontját. Ez véleményünk szerint a Felperesek számára súlyos joghátrányt jelentett, mert a Bank érvei nem lettek írásban előterjesztve a Bíróság elé, és emiatt a Felpereseknek nem volt módjuk azt megismerni, miközben ők fordultak keresetükkel a Bírósághoz.
A Bíró előadta, hogy nincs lehetőség a 2008-ban meghozott földhivatali határozat megtámadására, mivel elmúlt a fellebbezésre nyitva álló idő.
Ekkor ……………………………… Felperes szót kért. Elmondta, a tulajdoni lap közokirat, így a 9000/1946. évi miniszterelnöki rendelet értelmében devizában nem lehetett volna bejegyezni rá a jelzálogjogot.
A Bíró azonban erre azt a kijelentést tette, hogy a tulajdoni lap nem közokirat. Ezt követően megkérdezte a Felperes, hogy akkor mi a tulajdoni lap. A Bíró azt mondta, hogy a tulajdoni lap nyilvántartás.
Nem vitatjuk azt, hogy a tulajdoni lapon tartja nyilván az ingatlanügyi hatóság az egyes ingatlanok adatait, annak tulajdonosait, és a rá bejegyzésre került jogokat. Azonban a tulajdoni lap mindannyiunk álláspontja szerint közokirat, megfelel az 1952. évi Polgári perrendtartásról szóló III. törvény 195. § (1) és (4) bekezdése szerintieknek.
1952. évi III. törvény a polgári perrendtartásról
195. §458 (1)459 Az olyan papír alapú vagy elektronikus okirat, amelyet bíróság, közjegyző vagy más hatóság, illetve közigazgatási szerv ügykörén belül, a megszabott alakban állított ki, mint közokirat teljesen bizonyítja a benne foglalt intézkedést vagy határozatot, továbbá az okirattal tanúsított adatok és tények valóságát, úgyszintén az okiratban foglalt nyilatkozat megtételét, valamint annak idejét és módját. Ugyanilyen bizonyító ereje van az olyan okiratnak is, amelyet más jogszabály közokiratnak nyilvánít.
(4)462 Az eredeti elektronikus közokiratéval azonos bizonyító ereje van annak az elektronikus közokiratról készített papír alapú okiratnak, amelyet a közokirat kiállítására jogosult ügykörén belül, a megszabott alakban vagy külön jogszabályban meghatározott eljárási rend szerint készített el. Ugyanilyen bizonyító ereje van az elektronikus közokirat megőrzésére hivatott szerv által vagy ellenőrzése mellett készített papír alapú okiratnak, továbbá a közokiratot kiállító vagy őrzésére hivatott szerv által az elektronikus közokiratot tároló adathordozó útján nyert adatok alapján készített papír alapú okiratnak.
A Bíróság ezen kijelentése, miszerint a tulajdoni lap nem közokirat, felveti azt a kérdést, hogy Bíróság előtt az ingatlanügyi hatóság által a megszabott alakban készített tulajdoni lappal lehet-e bizonyítani a tulajdoni lapon szereplő adatokat, tényeket. A Bíróság ezen kijelentését mi megdöbbenve fogadtuk, mi teljes bizonyító erejűnek tekintjük a tulajdoni lapot, és az ügyeink intézése során eddig minden alkalommal elfogadták a hatóságok, bíróságok.
Mi mindannyian továbbra is teljes bizonyító erejű közokiratnak tekintjük a tulajdoni lapot, életünk során gyakran szükségünk van rá. Azonban ezen a tárgyaláson azzal kellett szembesülnünk, hogy a Bíróság nem tekintette közokiratnak a tulajdoni lapot, és ezt ki is jelentette. Emiatt a Felperesek által megjelölt 9000/1946. (VII.28.) ME rendelet 12. §-ában foglaltakat nem is vette figyelembe az ítélete meghozatalakor, miközben a Felperesek által hivatkozott miniszterelnöki rendelet előírásai a közokiratok készítésekor veendők figyelembe.
A Bíróság ítéletet hozott, elutasította a felperesek keresetét.
Tisztelt Budapest Környéki Törvényszék!
Kérjük panaszunk teljes körű kivizsgálását és a szükséges intézkedések megtételét.
Hajdúböszörmény, 2016.december 14.
………………………………………………………………
aláírás
panaszos ……………………………………………………………… név
a tárgyaláson a hallgatóságban részt vevő
Arról pedig nem tehet a 15 tagú hallgatóság, hogy nem volt tisztában azzal, hogy közig. perben a bírói gyakorlat szerint a beavatkozó nem minősül peres félnek- de a Kúria alábbi véleménye a közigazgatási perbe történő beavatkozásról bizonyára nem véletlenül született meg.
A Bank ügyvédje nem tudta ezt, mert mint a Felperesek elmondták nekünk, a beavatkozásról szóló nyilatkozatában Alperesi képviselőként írta alá a jognyilatkozatot.
Még rosszabb. A Bíróság ezt mégis elfogadta, és szóban engedélyezte a beavatkozást, miközben a Bank képviselője nem ilyen értelmű nyilatkozatot tett.
Úgy látszik, nem kelhet fel az a magyar ember reggel ágyából, aki nem ismeri az összes jogszabályt és hozzá a Kúria által meghozott összes elvi határozatot, véleményt.
http://kuria-birosag.hu/hu/kollvel/132010-xi8-kk-velemeny-kozigazgatasi-perbe-torteno-beavatkozasrol
A panasz beadvány, melyet a Budapest Környéki Törvényszékhez nyújtottunk be tízen:
Panaszos neve, címe:
………………………………
Budapest Környéki Törvényszék
Dr, Hilbert Edit Elnök részére
1146 Budapest, Thököly út 97-101.
Postacím: 1443 Budapest, Pf. 175.
Tisztelt Budapest Környéki Törvényszék! Tisztelt Elnök Asszony!
Panasszal fordulunk a Budapest Környéki Törvényszékhez a Budapest Környéki Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság Közigazgatási Szakága által lefolytatott felülvizsgálati eljárás során a tárgyaláson történtek miatt.
A felülvizsgálatot Dr. Dávid Irén Zsuzsanna bíró folytatta le. A tárgyalás végeztével ítéletet hirdetett. A tárgyalás a Bíróság épületében volt Budapesten, a Hungária körút 179-189. számú épületében a földszint 10. számú tárgyalóteremben, időpontja 2016. december 8. volt, 11 óra 30 perces kezdet volt meghatározva.
A tárgyaláson megjelentek a Felperesek közül két személy, ….. és ….., valamint az Erste Bank Hungary Zrt. képviseletében Dr. Richter Attila ügyvéd. A Pest Megyei Kormányhivatal Földhivatali Főosztálya nem küldött képviselőt. .
Továbbá tizenöten hallgatóságként vettünk részt a tárgyaláson. Mindannyian ismerjük egymást.
A felülvizsgálat tárgya az volt, hogy jogszerűen utasította-e el a Dunakeszi Járási Hivatal Földhivatali Osztálya, majd pedig másodfokon a Pest Megyei Kormányhivatal Földhivatali Főosztálya a Felperesek kérelmét, akiknek a devizaalapú hitelük fedezeti biztosítékaként devizában bejegyzett jelzálogjog került a családi házukra.
Mi, akik hallgatóságként voltunk jelen, azt tapasztaltuk, hogy a bíróság nem tartotta be a pártatlanság elvét, és kizárólag a Pest Megyei Kormányhivatal Földhivatali Főosztálya és a Bíróság által beavatkozás lehetőségére felhívott Erste Bank Hungary Zrt. érveit vette figyelembe, a Felperesek számára nem biztosított kellő lehetőséget, hogy érveiket előadják.
A tárgyalás kezdetén az Alperesnek biztosított helyre ült le a Bank képviseletében megjelent ügyvéd, miközben a beavatkozás elfogadásáról szóló végzést a Bíróság a tárgyalás során hirdette ki. Nem tartjuk jogszerűnek azt, hogy a perbe avatkozás még nem volt végzéssel elfogadva, mégis a tárgyalás során Alperesként volt jelen mindvégig a Bank ügyvédje. Ez felveti a kérdést, hogy milyen ok miatt engedhette meg magának az Erste Bank Hungary Zrt. képviseletében eljáró ügyvéd, hogy már a tárgyalás kezdetén Alperesi képviselőnek tekintse magát.
A felülvizsgálatba való beavatkozás tárgyában a tárgyaláson hozott döntést a Bíróság, így a perbe vont Erste Bank ellenkeresetet sem tudott előterjeszteni, amiben kifejtette volna a Felperesek keresetéről az álláspontját. Ez véleményünk szerint a Felperesek számára súlyos joghátrányt jelentett, mert a Bank érvei nem lettek írásban előterjesztve a Bíróság elé, és emiatt a Felpereseknek nem volt módjuk azt megismerni, miközben ők fordultak keresetükkel a Bírósághoz.
A Bíró előadta, hogy nincs lehetőség a 2008-ban meghozott földhivatali határozat megtámadására, mivel elmúlt a fellebbezésre nyitva álló idő.
Ekkor ……. Felperes szót kért. Elmondta, a tulajdoni lap közokirat, így a 9000/1946. évi miniszterelnöki rendelet értelmében devizában nem lehetett volna bejegyezni rá a jelzálogjogot.
A Bíró azonban erre azt a kijelentést tette, hogy a tulajdoni lap nem közokirat. Ezt követően megkérdezte a Felperes, hogy akkor mi a tulajdoni lap. A Bíró azt mondta, hogy a tulajdoni lap nyilvántartás.
Nem vitatjuk azt, hogy a tulajdoni lapon tartja nyilván az ingatlanügyi hatóság az egyes ingatlanok adatait, annak tulajdonosait, és a rá bejegyzésre került jogokat. Azonban a tulajdoni lap mindannyiunk álláspontja szerint közokirat, megfelel az 1952. évi Polgári perrendtartásról szóló III. törvény 195. § (1) és (4) bekezdése szerintieknek.
1952. évi III. törvény a polgári perrendtartásról
195. §458 (1)459 Az olyan papír alapú vagy elektronikus okirat, amelyet bíróság, közjegyző vagy más hatóság, illetve közigazgatási szerv ügykörén belül, a megszabott alakban állított ki, mint közokirat teljesen bizonyítja a benne foglalt intézkedést vagy határozatot, továbbá az okirattal tanúsított adatok és tények valóságát, úgyszintén az okiratban foglalt nyilatkozat megtételét, valamint annak idejét és módját. Ugyanilyen bizonyító ereje van az olyan okiratnak is, amelyet más jogszabály közokiratnak nyilvánít.
(4)462 Az eredeti elektronikus közokiratéval azonos bizonyító ereje van annak az elektronikus közokiratról készített papír alapú okiratnak, amelyet a közokirat kiállítására jogosult ügykörén belül, a megszabott alakban vagy külön jogszabályban meghatározott eljárási rend szerint készített el. Ugyanilyen bizonyító ereje van az elektronikus közokirat megőrzésére hivatott szerv által vagy ellenőrzése mellett készített papír alapú okiratnak, továbbá a közokiratot kiállító vagy őrzésére hivatott szerv által az elektronikus közokiratot tároló adathordozó útján nyert adatok alapján készített papír alapú okiratnak.
A Bíróság ezen kijelentése, miszerint a tulajdoni lap nem közokirat, felveti azt a kérdést, hogy Bíróság előtt az ingatlanügyi hatóság által a megszabott alakban készített tulajdoni lappal lehet-e bizonyítani a tulajdoni lapon szereplő adatokat, tényeket. A Bíróság ezen kijelentését mi megdöbbenve fogadtuk, mi teljes bizonyító erejűnek tekintjük a tulajdoni lapot, és az ügyeink intézése során eddig minden alkalommal elfogadták a hatóságok, bíróságok.
Mi mindannyian továbbra is teljes bizonyító erejű közokiratnak tekintjük a tulajdoni lapot, életünk során gyakran szükségünk van rá. Azonban ezen a tárgyaláson azzal kellett szembesülnünk, hogy a Bíróság nem tekintette közokiratnak a tulajdoni lapot, és ezt ki is jelentette. Emiatt a Felperesek által megjelölt 9000/1946. (VII.28.) ME rendelet 12. §-ában foglaltakat nem is vette figyelembe az ítélete meghozatalakor, miközben a Felperesek által hivatkozott miniszterelnöki rendelet előírásai a közokiratok készítésekor veendők figyelembe.
A Bíróság ítéletet hozott, elutasította a felperesek keresetét.
Tisztelt Budapest Környéki Törvényszék!
Kérjük panaszunk teljes körű kivizsgálását és a szükséges intézkedések megtételét.
Hajdúböszörmény, 2016.december 14.
………………………………………………….aláírás
panaszos……….……………………………….név
a tárgyaláson a hallgatóságban részt vevő