…avagy folynak a kilakoltatások egy jogrendet felrúgó országban.

Ha ezt az 1956. évi forradalom hősei tudnák… Emlékük legyen áldott.

Kedves Devizahiteles!

Ezek szerint a Te bankszámlakivonatodon nem az van írva, hogy “hitelfolyósítás”. Mindenkién az van, de a Tiéden más van. Ez nem hihető.

A bizonylatokat le kell könyvelni. Ezen a bizonylaton kívül semmi más nem tanúsítja a banki szolgáltatás elvégzését. Ha ezt nem vesszük figyelembe, akkor tudod mi van? Semmivel nem tartoztál soha.

A szerződésből nem lehet azonnal követelést felkönyvelni, mert a szerződés nem bizonyítja azt, hogy a bank bármit nyújtott volna az adósnak.

Az áfatörvény szerint a pénzkölcsön nyújtás mint szolgáltatás áfamentes, és emiatt nem kell áfás számlát készíteni róla. De csakis akkor nem kell számlát készíteni, ha van bizonylat, ami a szolgáltatás elvégzését tanúsítja.

Ez a bizonylat volt a bankszámlakivonat, amire az volt írva:

“Hitelfolyósítás”

-és ott volt mellette a forint, amit felvehettél, hiszen ameddig nem folyósítottak, nem volt jóváírás a számládon, a pénzt nem tudtad felvenni.

De hogy gondoltad? Ezt nem kell felkönyvelni? Több millió forintot kieresztettek a szélbe? Amikor azt elkezdted felvenni, vagy utalni, az is le lett könyvelve, hiszen nem vehetted fel, csak egyszer. Akkor a számlára kerülést mint hitelfolyósítást nem kellett volna felkönyvelni? Ez azt jelentette volna, hogy nem a bank tette rá a számládra a pénzt, hanem valaki más utalta rá, tette rá, és semmivel nem tartoznál nekik.

Semmi más nem kerülhetett volna fel a hitelnyilvántartási számládra, mint ez az összeg.

De ne aggódj, ha devizát adtak volna, akkor sem követelhették volna az árfolyam különbözetet, mert forintban kellett fizetnünk, s ebben az esetben forintértékben kell meghatározni a pénzösszeget közokiratokban, így közjegyzői okiratban, földhivatali tulajdoni lapon, és bírósági határozatban is.

Ezzel van gond. Ugyanis nem ezt tették a közjegyzők, földhivatalok, bíróságok a perekben, a Kúria a jogegységi határozatában

A meghatározott pénzösszeg forintfizetés esetén csakis forint lehetett volna, mert a devizaértékben történő meghatározáshoz meghatározatlan forintösszeg társul- az árfolyamváltozás miatt.

Tehát a csalás az volt, hogy nem a banki teljesítést tanúsító okiratról lett felkönyvelve tartozás, valamint az, hogy a hatályos jogszabályi rendelkezés értelmében közokiratban forintértékben kell meghatározni a pénzösszeget.

Kép forrása: filantropikum.com

CSALTAK a bankok, a földhivatalok jelzálogjog bejegyzéskor,
a közjegyzők a devizatartozás elismertetésekor,
a bírók az ítéleteikben, és
maga a Kúria, amikor az adósok terhére a devizaalapú hitelek esetén devizatartozást írt le a 6/2013. számú PJE határozatában.

CSALT az Országgyűlés, amikor 256,47 forintot forintosított, mert átverte az adósok fejét, holott tudta azt, hogy érvényben van a 9000/1946. (VII.28.)ME rendelet, melynek értelmében forintfizetésben történő megállapodás esetén kizárólag forintértékben lehetett volna meghatározni, hogy mivel tartozunk a banknak. Ebben az esetben nem lehetett volna árfolyamkülönbözetet felszámolni a terhünkre, és emiatt nem lehetett volna a jogellenesen követelt devizát más árfolyamon átszámítani forintra, csakis a felvételkori árfolyamon. Ebben az esetben nem lett volna árfolyam nyereség az MNB-ben. Szegény Matolcsy. Nem tudott volna költekezni.

Maga a magyar kormány a 383/2007.(XII.23.)Korm. rendeletében rendelte el a 9000/1946. (VII.28.) ME rendelet hatályban maradását. Ha ezt a miniszterelnöki rendeletet betartották volna, most nem lehetne arról cikkezni, hogy egyre nagyobb számban történnek kilakoltatások.

9000/1946. (VII.28.) ME rendelet

12. § (1) Az 1946. évi augusztus 1. napjától kezdve minden közokiratban, ideértve birói vagy más hatósági határozatokat is, a pénzösszeget forintértékben kell meghatározni, még pedig akkor is, ha a határozat alapjául szolgált beadványt vagy keresetlevelet az 1946. évi augusztus hó 1. napja előtt adták be. Az ennek a rendelkezésnek megfelelően forintértékben meghatározott pénzösszeget azonban a minisztérium rendeletében (7. §) meghatározandó értékarány alapulvételével abban az érmenemben vagy értékben is ki kell fejezni, amelyben az eredetileg is kifejezve volt vagy amelyben a kötelezettséget eredetileg meghatározták.

(2) A fenti bekezdés rendelkezései nem nyernek alkalmazást oly érmenemre vagy értékre szóló pénzösszegekre, amely érmenemek vagy értékek törvényes aránya a forintértékhez nincs megállapítva, vagy amely pénzösszeget a törvényes rendelkezés értelmében valamely meghatározott érmenemben vagy más értékben, mint a törvényesben kell fizetni.

Az államhatalom segítsége nélkül nem lett volna lehetőség erre a mérhetetlen banki kifosztásra.
Vajon kinek az érdeke ez?