Magyarország 2016. augusztus 30.

  1540 – I. (Habsburg) Ferdinánd király ismét megtámadja Szapolyai János királyságát, ami egy habsburg–török háborút eredményez.

  1849 – Isztambulban Musztafa Rasid nagyvezír meggyőzi kormányát, hogy az Oszmán Birodalom utasítsa el az Ausztria követelését, és ne szolgáltassa ki a magyar szabadságharc menekültjeit.

1940 – A második bécsi döntés elfogadása, melynek alapján szeptember 5-étől magyar csapatok megkezdik a visszacsatolt Észak-Erdély megszállását.

2016-Budaházy és társaira elsőfokon kiszabnak majd száz év letöltendő fegyházbüntetést.

Magyarország egy különleges hely, egy olyan hely, ahol kéz a kézben jár az önfeláldozó hazafiság, a sárga irigység, a vérfagyasztó rosszindulat, az önmarcangoló tehetetlenség, a habzsoló harácsolás, egy olyan hely,  ahol erény az erénytelenség és kifizetődő. Vérrel áztatott földjét sok hazafi megszenvedte.  Hogy igaz hazafi-e Budaházy György? Véleményem szerint az, csak sajnos nem rendelkezik azzal a stratégiai érzékkel, amely szükséges ahhoz, hogy ne mártír, hanem győztes legyen. Annyi mártírja volt már ennek a hazának, hogy most már nem ártana néhány győztes is.

Mennyien duruzsoltak fülembe szép szavakat nagyságomról, hogy mit-miként kellene csinálnom, csupa olyan dolgot miért alaphangon 15 év fegyház járna, a győzelem legcsekélyebb szikrája nélkül. Ezen duruzsolókat szépen mind lehántottam magamról és a Mozgalomról, a sikertelenek pöcegödrében végezték mind, ahonnan fröcsögő szájjal kígyót-békát rámolvastak és teszik ezt a mai napig, hol halkabban, hol hangosabban, attól függ mennyire tapossuk kenyéradó gazdáiknak tökeit. Hogy ártottak-e ezzel a közös ügyünknek? Hát persze hogy ártottak, nem is keveset, de távolról sem annyit, mint amennyivel meg lettek bízva. Elég csak, ha a Kossuth Rádiós tüntetésünk történéseit felelevenítem.

Ott a Jobbik szekértolóinak, meg a Béláknak a provokációját ha nem sikerül megfékeznem 15 év fegyházat kaptunk volna mindannyian, kik a tüntetést szerveztük, az alkotmányos rend erőszakos megváltoztatására tett kísérlet miatt. Óriási lélekjelenlét kellett hozzá, gyors helyzetfelismerés és a felajzott tömeg megosztása. Nyolcezer emberrel néztem farkasszemet, bent a rádió emelete tömve volt fegyveresekkel, saját szememmel láttam, mikor a peticíót átadtam. Információim voltak arról, hogy néhány utcával arrébb, egy század lovasrendőr várakozott parancsra. Ha bejött volna a tervük, a paraziták most röhögnének a markukba és ellenállás nélkül fosztogatnák a népet.

Az átlag halandó mindebből semmit nem érzékel, ingadozik hol ide-hol oda, éppen milyen ingerrel ostromolják. A terv zseniális, azok kiabálnak összefogásért, kik a széthúzást generálták, azok árulóznak, kik az árulást elkövették, közben meg kivándorolt a munkaképes középkorosztály nagyrésze, másfél millió ember a banki adóslistán van, többszázezer ember meg kilakoltatásra vár.

Az egyetlen olyan Mozgalom vagyunk a magyar palettán, kik az elmúlt 8 évben ugyanazt mondjuk és ugyanazt tesszük, függetlenül az ellenszéltől. Eddig az egyetlenek vagyunk, kiknek sejtései, tettei, cselekedetei beigazolódtak.

Az emberek többsége megpróbál lavírózni a zavarosban, nem fogva fel azt, hogy ezt a zavarost nem az ő lavírózásukra hozták létre, hanem pontosan azért, hogy fennakadjanak a hálón. Ezt a zavarost csak egységes fellépéssel lehet letisztítani, de többen vannak eddig a zavarkeltők mint a tisztítók. Ráadásul a tisztítás mindig nehezebb.  A tiszta vízhez elég egy csepp szennyezett, hogy szennyezetté váljon, de a szennyezetthez nem elég egy csepp tiszta víz, hogy megtisztuljon.

A honlap mögött igen komoly munka van. Több ezer ember olvassa rendszeresen. A legutóbbi cikket a „Meghívás Ökörsütésre” több mint négyezer ember olvasta másfél nap alatt, a „Belpolitikai Erőviszonyok” című értekezésemet, több mint tizenkétezer ember három hét alatt.  Köszönöm mindenkinek megtisztelő figyelmét!

De jó lenne, ha Önök is megköszönnék áldozatos munkámat, közel  1300 cikk megírását, egy tucat tüntetés megszervezését, számos televíziós interjún való részvételt (9 óra autózás egy 5 perces interjúért), 800 milliárd forint visszafizettetését vagy jóváíratását, a kilakoltatás-kifosztás megtorpantatását, egyszóval nyolc év áldozatos munkáját, melyért sem anyagi sem erkölcsi elismerést nem kaptam, de annál több rágalmat és meghurcoltatást.

Hogy mivel tudják kifejezni elismerésüket? Azzal, hogy nemcsak olvasnak, hanem bekapcsolódnak a munkába. Higgyék el, keveset kérek az Önök megmentéséért.

Mondom az első lépést. Bejelentkeznek az ökörsütésre. Nem maga az ökörsütés a legfontosabb, hanem az, hogy egymás szemébe nézhessünk. Az, hogy megértsék, Önök nélkül nem fog menni nekem, úgy ahogy nélkülem sem fog menni Önöknek. Az 500 főstől, a 20 ezer fős tüntetésig megszerveztem és lebonyolítottam megmozdulásokat. Mindenkit megóvtam, vigyáztam és a szükséges óvintézkedéseket megtettem, hogy mindenki épen és lélekben feltöltődve térjen haza. Ez a jövőben sem lesz másképp. Most nem tüntetésre hívom Önöket, hanem munkaértekezésre. Munkaértekezésre, mert közeledik az „Utolsó Járat”.

Higgyenek nekem, eddig minden, de minden engem igazolt, most is engem fog igazolni az idő. Én ettől többet nem tehetek, mint elmondom, megszervezem, de Önök helyett nem tudok ott lenni, ott lenni a történelem alakulásában, az élet folyamában.

Mint korábban írtam, ma Magyarországon egyetlen társadalmi réteg van, mely iskolai végzettségtől, vallástól, politikai színezettől függetlenül, azonos cipőben van. Ők a kifosztott devizahitelesek, kiket a minap csalóknak neveztek a láncosrádióban, Simlicska fröcsögő szócsövében, a cukisodók pártjának médiafelületén. De tekintsünk el ettől. Egy évtizede megtorpantották a magyar gazdaságot, kifosztottak megszámlálhatatlan embert. Egy pofon nem sok, annyi sem csattant el. Beismertettük velük a 800 milliárdos lopást, senkit sem ítéltek el, miközben egy pöttyös rudi elemeléséért meghurcolják az embert. Sőt Csányi Sándor hétcégéres gazembert kitüntették Nagy Érdemrend kereszttel, de azóta a fröcsögő, véresszájú, cigánygyerekgyilkolásra uszító Báyer Zsoltot is. Őket kitüntették, míg Budaházyék kaptak 100 év fegyházat. Ez egy ilyen ország, ilyen vezetőkkel, pontosan olyannal, milyet megérdemel a nép, mert hagyja.

Mindezt, emberek úgy a hazai, a környező országokban és a világpolitikában uralkodó kialakult helyzet miatt, erőszakos úton megfékezni nem lehet, kár hogy Budaházy ezt nem értette meg időben. Pontosabban lehetne, de ahhoz már sokkal többre lenne szükség mint ami van. Abból kell főzni ami van és az sem kevés, higgyék el. Ha odateszik Önök is magukat. Ha nem teszik oda, akkor elmegy az utolsó járat is, mert 2018. lesz az utolsó alkalom, mikor a kifosztott több millió ember kiállhat önmagáért. 2014-ben Orbán beetette a magyarjait, hogy elszámoltatják a bankokat, az eredmény ismert, valójában a Kúria segítségével kimosták az ürüléket Csányi Sándor és a többi parazita gazember alól.

2018. lesz az utolsó alkalom, hiszen akkor lesz pont egy évtizede, hogy mi, akik felgöngyölítettük, nyilvánosság elé tártuk, bizonyítékokkal alátámasztattuk, erőn felül küzdünk magunkért és önökért. Pénz, paripa, fegyver nélkül. Csodával határos, amit elértünk a körülményeket figyelembevéve.

Önök az úttörők velünk együtt, Önök kik napi szinten olvassák írásaimat. Itt az idő, hogy beálljanak a seregbe, törvényesen, tisztességesen és akkor győzni fogunk.

Nem sokat kell tenniük, de rendkívül sokat érhetünk el. Négyezer ember elég egy országos választás lebonyolításához. Nem kell tartaniuk, hogy a rendőrök megkardlapozzák, nem kell tartaniuk attól, hogy letartóztassák Önöket. A négyezer emberből Önök kiválasztják a 106 alkalmas képviselőjelöltet. A mi stábunk felkészíti a választásokig őket. Négyezer ember játszva egy hét alatt összegyűjti a szükséges ajánlásokat, négyezer ember meg tudja szólítani a devizás társadalom kifosztott tömegeit.

Mi kidolgozzuk  Önökkel közösen a választási programot, a kártérítéseket, a titkosított szerződések feloldását, a milliárdos vagyonok felülvizsgálatát, stabilizáljuk Magyarország gazdaságát, megkezdjük az ország önellátásához szükséges infrastruktúra felépítését.  Az európai árakhoz,  az európai bérek bevezetését, a jogtalan magán és állami tartozások lefaragását. Ha idehaza is európai bérek lesznek, csak akkor jönnek haza a kivándoroltak, ha a jogállam visszakapja a nevéhez méltó bizalmat, csak akkor. Ha a média valójában független lesz és nem pártpropagandát fütyülnek közpénzen, hanem az igazságot, a valóságot. De ehhez Önök is kellenek, ha most is bealszik, bealtatják a népet, szintetikus deviza, létre nem jött szerződése és egyéb nyalánkságokkal, eszközlelős megoldásokkal, akkor vége, mindennek vége. Az utolsó járat elmegy és vele együtt én is.

2018- ban lesz egy évtizede annak, hogy a családom elé helyeztem a közügyeket, ha Önök nem teszik oda magukat addig, akkor az utolsó járatra én is felszállok és végleg befejezem egy évtized elteltével politikai és közéleti tevékenységemet. Sokan fognak örülni ennek és sokan keseregni.

Addig is korlátozni fogom a honlap elérését, nem lesz nyilvános. Csak azok kapnak a jövőben hozzáférési kódot, kik a csapat részévé válnak, kik részt vesznek az ökörsütéses munkaértekezleten.

Látnom kell mennyi emberre számíthatok, látnom kell hány becsületes ember veszi ki a részét a munkából, hogy ahhoz igazítsam a stratégiát. Én nem leszek Budaházy,  én kiszabadítom Budaházyt, ha lesz kellő felhatalmazásom. Ha elkövette amivel vádolják, akkor már leülte azt bőven, otthon, a gyermekei mellett a helye. Ki kell egyeznünk Magyarországon, egymás ellenségei nem lehetünk. Akik a nép vérét szívták megkapják méltó büntetésüket, nem többet és nem kevesebbet. Jelentkezzenek be az ökörsütésre és nézzünk egymás szemébe. https://ahazapartja.hu/?p=10795

Kásler Árpád.