A fővárosi főügyészség vádirata szerint Questor ügyben
„Az elkövetési érték mintegy 77 milliárd forint, és az ügyben csaknem 32 ezer sértett van.” http://index.hu/belfold/2016/04/05/quaestor-botrany_tovabb_csatazik_a_birosag_az_ugyeszseggel/
Ezzel szemben, a magánszemélyek esetén a devizaalapú hitelezés során 1 000 milliárd forint az eddig bevallott tisztességtelenül elvett összeg. A vállalkozóknak nyújtott hitelekkel kapcsolatban nem rendelte el a Parlament a kereskedelmi árrés, és a tisztességtelenül felszámított kamat, költség és díjemelések elszámolását. Esetükben nem tartotta tisztességtelennek, hogy ki lett lopva a szemük.
Az árfolyam különbözet felszámítását pedig nem tekintette bíróság által vizsgálhatónak a Kúria, miközben a Kúria éppen olyan határozathozó szerv, mint bármelyik más bíróság. Így nincs arra lehetősége, hogy az általa meghozott polgári jogegységi határozatokban deviza erősödéséről úgy nyilatkozhasson, hogy nem vizsgálhatja bíróság az árfolyam különbözet adósra hárításának tisztességtelenségét. Arra van lehetősége, hogy megállapítsa, miben kellett fizetniük az adósoknak. Miután a Kúria megállapította, hogy az adósoknak forintban kellett fizetniük, a ma is hatályos 9000/1946. évi miniszterelnöki rendelet szerint nem lehet más pénzértéken meghatározni közokiratokban, így bírósági határozatokban sem a pénzösszeget, mint magyar forintban. Ez a Kúria polgári jogegységi határozataira is igaz.
Szó sem lehetett volna arról, hogy vizsgálhatja-e bíróság az árfolyam különbözet adósra hárításának tisztességtelenségét, amikor jogszabály rendelkezik arról, hogy pénzösszeget forintértéken kell közokiratba foglalni.
De maradjunk a bankok által eddig bevallottan felszámított 1 000 milliárd forintnál.
Ez az összeg nem azonos hatású, mint a Questor ügyben eddig kimutatott 77 milliárd forint.
Kezdem ott, hogy nagyságrendjét tekintve, tizenháromszorosa a devizaalapú hitelezés 1.000 milliárdja a Questor botrányban kimutatott elkövetési értéknek. Ennek felszámítása által az adós fizetési késedelmének következménye a szerződés felmondása volt.
Ez tette lehetővé a végrehajtások elrendelését, melynek során nem 1 000 milliárd forint lesz elvéve az emberektől, hanem a teljes vagyonuk.
De a Fővárosi Törvényszék és a Fővárosi Főügyészség közötti parázs vita a Qestor botrányban alakult ki. Nem is alakulhatott ki a devizaalapú hitelesek totális tönkretétele kapcsán, mert amíg a Questor károsultak esetén öt vádpontban 5458 rendbeli csalásról és sikkasztásról van szó, addig nekünk minden feljelentésünket lesöpörték az asztalról.
Mi vagyunk azok, akiknek ki lehet lopni a szemét. Vajon miért?
Mi ez a nagy szembehelyezkedés főbíró és főügyész között?
Mi miatt különbek a Questor károsultak, mint mi, devizaalapú hitelesek?
Miért érdemelnek kiemelt figyelmet?
Talán olyanok vannak a Questor károsultak között, akik számítanak?
Mi, devizaalapú hitelesek, és az ellehetetlenített forinthitelesek nem számítunk.A mi problémánkon nem nyitott parázs vitát a főbíró és a főügyész.
Vajon betétjük van-e vagy hitelük? Ki tudja?
Hallgatnak, mint a sír, hogy mennyi devizakötvény van összesen, és mennyi devizabetét. Pedig ezek miatt valóban van devizakitettségük a bankoknak. Csakhogy nem lett volna szabad bevállalni ezeket a betéteket, és kibocsátani a devizakötvényeket, ha egy-egy pénzügyi szolgáltató nem rendelkezett olyan jövőbeli követelésállománnyal, amelyből ki tudja fizetni az árfolyam erősödést és a kamatokat. Ők tőlünk jogellenes módon követelik az árfolyam erősödés megfizetését. Hazárdjátékot játszanak- amiben a hazánk a tét és az életünk, és nem az övéké. Vagy igen?
Tibor Tolnai Attól lehetnek különbek a Questor károsultak, hogy köztük lehetnek ügyészek, bírók, közjegyzők akik a megtakarításaikat Quaestor kötvényekben tartották. Nem érdekelte őket az, hogy a kiemelkedő kamatot, vagy a devizabetétek után elvárt extraprofitot a mi általunk felvett devizahitelek árfolyam különbözetére alapozták. Mi nem bírtuk megfizetni az ő hasznukat. Ezt az Államhatalom képviselői bennfentes információból észlelték és az utolsó pillanatban az Állam által Quaestor kötvényekbe fektetett pénzt egyszerre kivonták. Ezzel a cselekedetükkel kártyavárként döntötték be a Quaestort és más brókercégeket is. Nem tudjuk, hogy az igazságszolgáltatásban dolgozók mennyi Quaestor kötvényt, vagy devizabetétet jegyeztek, de más magyarázata nem lehet a jogtiprásuknak mint az, hogy viszont akarják látni a pénzüket, akár az adósok élete árán is.