Ha valakinek elveszik a pénzét rendszeresen, vagy ha nagyon alacsony jövedelemből kell élnie, ebbe bele is pusztulhat.
Nem a munka az, ami miatt az ember megmaradhat, hanem a társadalmi erkölcs.
Ma Magyarországon olyan fokú erkölcsi válság van, hogy az emberek jelentős hányada családjával az országból is kénytelen lesz elmenni, mert nem hagyják élni.
Ismerjük az ellehetetlenítés válogatott eszközeit. Az elvégzett munka utáni alacsony bérezés. Az alacsony nyugdíj. A hitelcsapdák sora. A magas áfa, és a bérek utáni igen jelentős járulékfizetési kötelezettség, ami a kis -és közepes vállalkozásokat sújtja leginkább. A kisbetétesek megtakarításainak gátlástalan elvétele. Az agresszív adóbírságok, közlekedési bírságok, melyek sok esetben az eleve ellehetetlenített embereket érik utol. S emellé társulnak a társadalom egyes rétegei felől másik irányába történő bírálatok, gúnyolódások, melyeket az eleve súlyos gondokkal küzdő embereknek megpróbáltatást jelent még hallani is.
Igen, ez igaz a devizaalapú hitelesekre is, akikről még mindig sokat elmondják médiában, facebook oldalakon, hogy felelőtlenek voltak, miközben feltártuk minden részét a banki csalásnak, és a magyar állam összejátszását a bankárokkal, hogy bennünket kifosszanak.
A hitel biztosítékául felajánlott házainkat, autóinkat, bérünket, nyugdíjunkat és esetleges egyéb vagyontárgyakat is el akarják venni tőlünk, kockáztatva lakhatásunkat, megélhetésünket. Ebben a magyar állam partnerként segíti a bankokat, gátlástalanul elrendelik a végrehajtásokat, miközben mindez a szántszándékkal történő fizetésképtelenné tételünkön alapul.
Eközben Götz Werner, a dm (Drogerie Markt) alapítója és fő tulajdonosa, egyúttal a fenntartható fejlődést segítő üzleti projekteket felkaroló GLS Bank egyik vezére ad interjút az Alap blognak az egyetemesen járó alapjövedelemről. Az írásban olvasható az álláspontja, amellyel részemről egyet is értek, bár nem tér ki az interjúban arra az egyik legfontosabb kérdésre, hogy nem állhat érdekében a kapitalista államoknak sem az, hogy emberek biológiai hulladék szintjére lesüllyedve vegetáljanak, és a fogyasztói társadalom számára elvesszenek.
Mégsem lenne esztétikus látvány, ha hajléktalanok mennének be nap, mint nap a dm-be, ápolatlanul, kellemetlen szagot árasztva maguk körül. Megemlíti természetesen a menekülteket, mint ennek a kérdésnek egyik leginkább érintett rétegét egy olyan országban, ahol más álláspontra helyezkedtek a menekültkérdésben, mint Magyarországon, s emiatt a megoldást is meg kell találniuk.
Érdekes. Míg Németországban a menekültkérdést közgazdaságilag értelmezhető, és elmondhatjuk, hogy humánus eszközökkel is kezelni akarják, addig Magyarországon a magyar állam segédletével akarják átjátszani a családok egyetlen lakását, hogy a bankok követelését kielégítsék. Olyan lakásokról van szó, amelynek az árát munkával keresték meg. Nem alapjövedelemmel.
A magyar lakosság azon része, akiket nem érint ez a kérdés közvetlenül, továbbra is elhatárolódik tőlünk. Nem lesz ez így jó.
A dm-ben Magyarországon is nagyon rossz lesz a levegő, ha a hajléktalanok meg fogják lepni.
A Parlamentben és a bíróságokon máris rossz a levegő. Az erkölcsi válság miatt.
Az emberi létet biztosító erkölcsös viselkedésből kivetkőző emberek szaga terjeng.


Természetesen nem a pénz a bűnös, hiszen az csak egy tárgy vagy egy adat a számítógépen.
Viszont pénz nélkül is lehet társadalmat szervezni. Például, fel lehetett építeni az ókori Egyiptomot piramisostól pénz nélkül. Az általam említett Ubuntu című könyv igen részletesen ír a pénz történetéről is.
Bogár László, Drábik János és Varga István 2009-ben kiadott “Válság és valóság” című műve (https://www.antikvarium.hu/konyv/varga-istvan-drabik-janos-valsag-es-valosag-562970) részletesen tárgyalja a mai helyzetet. Még a devizacsalásnál is nagyobb, alapszintű problémák vannak a jelenlegi pénzrendszerrel:
Először is, jelenleg a világon magánpénzrendszer van, ami azt jelenti, hogy magántulajdonban lévő vállalatok (pl. a FED) kezében van a pénz előállításának joga. Az államoknak magáncégek (bankok) állítják elő a pénzt, amit kamatra adnak költsön az államoknak, vagyis szinte a semmiért fejik az államokat. Az adónk tekintélyes része erre megy el.
Másodszor, a kamatok előírása miatt a kölcsönök kifizethetetlenek. Ha a világon mindenki az összes kölcsönkapott pénzt visszafizetné, akkor elfogyna a világon lévő összes pénz. És akkor miből fizetik vissza a kamatot? Újabb kölcsönből, aminek újabb kamata van? Ez csak tovább növeli az eladósodottságot.
Tehát a jelenlegi pénzrendszerrel meghatározott magánszemélyek köre visszaél, és tényleges, a világnak hasznot hozó teljesítmény nélkül a világ megtermelt javaiból sápot szed, és a termelő vállalatok nagy részét ezzel felvásárolja.
Először is a magánpénzrendszerről vissza kell állni a közpénzrendszerre. Az állam állítsa elő a pénzt az ország lakosainak munkakapacitását használva fedezetül.
Később akár el is hagyható majd a pénz, például az Ubuntu rendszerben.
Valóban. A pénzt nem lehet megenni, meginni, nem lehet vele elmenni másik faluba, nem lehet tőle közvetlenül meggyógyulni.. De mivel csereeszköz, erre a célra lehet használni. Nem maga a pénz a bűnös, hanem aki elveszi, ha nem tehetné meg.
Az alapvető erkölcsi normák be nem tartása vezet arra, hogy a pénzt kiáltjuk ki bűnösnek-miközben bűnt csak ember tud elkövetni.
Idézek az ajánlott cikkből:
“A feltételekhez nem kötött, mindenkinek járó jövedelem tézisének alapja semmi egyéb, mint az, hogy kivétel nélkül mindenkinek – ha úgy tetszik: Isten adta joga, hogy emberhez méltó módon meg tudjon élni. Ezen jog gyakorlása csak jövedelem révén lehetséges. Ezt az alapjövedelmet az emberi társadalomnak kötelessége biztosítani. Ez egyrészt szociális és morális, másrészt liberális megközelítés. Ha megkaparjuk e téma felszínét, akkor rájövünk, hogy vajmi kevés köze van ennek szocializmushoz.”
1. hiba: a megélhetéshez nem jövedelem szükséges, hanem ellátás vízből, élelemből, hajlékból. A pénzt nem lehet meginni, megenni, és házépítésre sem alkalmas.
2. hiba: másrészt, a liberális megközelítésből, köszönöm, nem kérek többet!
“Az egész koncepciót átlengi az erős individualizmus is: csakis az egyénen múlik, hogy mit akar csinálni az életében, az életével, milyen munkavégzést tart önmaga számára a legideálisabbnak. Ha vannak ambíciói, akkor azok elérése valóban csakis rajta múlhasson. Ne gátolhassák napi megélhetési gondok, olyan megalázó, méltatlan küzdelmek, amelyeket a legtöbb ember ma egyelőre önmaga és családja fizikai, lelki túléléséért kénytelen megvívni.”
“Azt kell megérteni, hogy az általunk létrehozott javakból és szolgáltatásokból élünk. Nem a pénzből!”
– Ugye, hogy megmondtam az előbb? Nem pénzre van szükség!
“…mindig több áru és szolgáltatás áll rendelkezésünkre, mindig többet termelünk, mint amennyi az ember természetes szükséglete. Emlékeztetőül: a vasfüggöny leomlását követően a nyugati országok azonnal képesnek bizonyultak teljes ellátást biztosítani az összeomlott kelet-európai gazdaságoknak.”
– Ezt csak intermezzóként citáltam ide. Lassan eljön annak az ideje is, hogy “megköszönjük” a nyugatiaknak, hogy nem engedtek bennünket éhen halni a rendszerváltoztatásunk idején, és megetettek bennünket a szemetükkel. Mellesleg megjegyzem, hogy előtte erős élelmiszer exportáló ország voltunk. Az általunk a Szovjetunióba exportált élelmiszerek nagy többsége is végül a nyugatiaknál landolt (a szovjeteknek is kellett a nyugati valuta). Akkor ki etetett kit?
“Tehát bárki tisztességes embernek, aki a mi európai közösségünkben akar létezni, jár az alapjövedelem.”
– Helyesen: Jár az ellátás, de csak a tisztességeseknek, vagyis pl. a bankároknak, közjegyzőknek, tuti, hogy nem!
Az általam kijavított koncepcióból pedig egy pénz nélküli társadalom képe bontakozik ki. Nem kommunizmus, hanem Ubuntu a neve, és ebben a frissen megjelent könyvben van igen részletesen kifejtve, miután a pénzről és a bankárokról leszedi a keresztvizet:
http://www.magyarmenedek.com/products/11041/Ubuntu_-_Michael_Tellinger.htm
A Judit által ajánlott cikk végén van egy ajánló egy másik cikkre. Azt is érdemes végigolvasni: http://alapblog.hu/a-munkanelkuliseg-alapu-tarsadalom-fele/
Ez is nettó neoliberális agymenés: az orvosokat, az ügyvédeket (és a bírákat is?) robotok helyettesítik majd. Így majd csökken a tévedések száma, szerinte. Szerintem meg azé lesz a hatalom, aki ezeket felprogramozza. Pl. beteszi nem nyilvános szabályként, hogy devizahiteles nem nyerhet pert.