„Ne fogj kezet a bankokkal” – a devizahitel károsultak tájékoztatására tartott előadást a Jobbik Békéscsabán.

A 2016. január 14-én tartott előadás vendége dr. Varga-Damm Andrea volt.
Az ügyvédnő az előadása során a Jobbik álláspontját kellett hogy képviselje.
A Haza Nem Eladó Mozgalom Párt álláspontja az eddig elért eredményekről egészen más, és a jövőt illetően is másként látjuk a dolgokat.

A Varga-Damm Andrea által elmondottakat sorra véve vegyük végig, miben is tér el a mi álláspontunk a Jobbikétól.

Kezdeném az alábbi mondattal:
„Hátha születik egy pár olyan jó ítélet, ami a jogalkotót arra veszi rá, hogy ezen jó ítéletek elvei mentén újabb jogalkotással oldja meg végre a problémát, mert eddig csak nehezítette. Azt kell mondjam, ha nem nyúltak volna hozzá, akkor jobb lenne ma.”

Nem kell keresnie a Jobbiknak a jó ítéletet. Árpád OTP ellen indított pere jó ítélettel végződött, habár az egyoldalú kamatemelés jogellenességét és az árfolyam erősödésének adósra hárítása jogellenességét nem mondta ki e perben a Gyulai Városi Bíróság, és a másodfokon eljáró Szegedi Ítélőtábla. A kezelési költség devizában történő felszámításáról pedig annyit állapítottak meg, hogy annak megítélése nem a polgári bíróság hatáskörébe tartozik. Milyen bíróságra tartozik hát? Büntetőre.

2012. 04. 27., Origo:
http://www.origo.hu/gazdasag/20120427-megszolal-az-otp-elleni-a-devizahiteles-arfolyamtrukk-miatti-per-nyertese.html
„Elképesztőnek tartom, hogy az erre hivatott állami szervezetek helyett egy konyhapénzből fenntartott civil szervezetnek kellett ezt kiharcolnia” – mondta az [origo]-nak Kásler Árpád, aki csütörtökön jogerősen pert nyert az OTP Bank ellen. A másodfokú bíróság ítélete szerint a bank tisztességtelenül járt el a törlesztőrészletek kiszámítása során.

A folyósításkori vételi és törlesztéskori eladási árfolyam alkalmazásáról, azaz a kereskedelmi árrés felszámításáról azonban megállapítást nyert elsőfokon, majd másodfokon is, hogy jogellenes volt, és azt is megállapította a Szegedi Ítélőtábla, hogy deviza még jogi értelemben sem volt az ügyletben.”

A Kúriához fordult felülvizsgálati kérelemmel az OTP, majd a Kúria előzetes döntéshozatali eljárás keretében a Luxemburgi Bírósághoz fordult, hogy fejtse ki álláspontját az üggyel kapcsolatban.
http://curia.europa.eu/juris/document/document.jsf?text=&docid=151524&pageIndex=0&doclang=HU&mode=req&dir=&occ=first&part=1&cid=100884

„A C‑26/13. sz. ügyben,
az EUMSZ 267. cikk alapján benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem tárgyában, amelyet a Kúria (Magyarország) a Bírósághoz 2013. január 21‑én érkezett, 2013. január 15‑i határozatával terjesztett elő az előtte

Kásler Árpád,
Káslerné Rábai Hajnalka
és
az OTP Jelzálogbank Zrt.
között folyamatban lévő eljárásban,

A BÍRÓSÁG (negyedik tanács),
tagjai: L. Bay Larsen tanácselnök, J. Malenovský, A. Prechal (előadó), F. Biltgen és K. Jürimäe bírák,
főtanácsnok: N. Wahl,”

(…)

„25., A kölcsönvevők keresetet indítottak a Jelzálogbank ellen a III/2. kikötés tisztességtelen jellegére hivatkozva. Azt állították, hogy e kikötés – mivel feljogosítja a Jelzálogbankot arra, hogy az esedékes törlesztőrészleteket a külföldi pénznem Jelzálogbank által alkalmazott eladási devizaárfolyama alapján számolja, ugyanakkor a folyósított kölcsön összegét ez utóbbi az általa alkalmazott vételi devizaárfolyamon állapítja meg – a Polgári Törvénykönyv 209. §‑a alapján indokolatlan és egyoldalú előnyt biztosít a Jelzálogbank számára.”

(…)

„A fenti indokok alapján a Bíróság (negyedik tanács) a következőképpen határozott:

1., A fogyasztókkal kötött szerződésekben alkalmazott tisztességtelen feltételekről szóló, 1993. április 5‑i 93/13/EGK tanácsi irányelv 4. cikkének (2) bekezdését a következőképpen kell értelmezni:

– a „szerződés elsődleges tárgyának” fogalma csak akkor terjed ki a szolgáltató és a fogyasztó között létrejött, külföldi pénznemben meghatározott kölcsönszerződésben foglalt olyan, az alapügyben szereplőhöz hasonló, egyedileg meg nem tárgyalt szerződési feltételre, amelynek értelmében e pénznem eladási árfolyama alkalmazandó a kölcsön törlesztőrészleteinek kiszámítására, ha a kérdést előterjesztő bíróság a szerződés természetének, általános rendszerének és kikötéseinek, valamint jogi és ténybeli összefüggéseinek értékelése alapján azt állapítja meg, hogy az említett feltétel e szerződés alapvető, és mint ilyen, a szerződést jellemző szolgáltatását határozza meg;

– az ilyen feltétel, mivel azon pénzbeli kötelezettséget rója a fogyasztóra, hogy a kölcsön törlesztése során fizesse meg a külföldi pénznem eladási árfolyama és vételi árfolyama közötti különbözetből eredő összegeket, nem tekinthető úgy, hogy olyan „díjazást” tartalmaz, amelynek a hitelező által nyújtott szolgáltatásnak ellenszolgáltatásként való megfelelése a tisztességtelen jelleg tekintetében nem értékelhető a 93/13 irányelv 4. cikkének (2) bekezdése értelmében.”

A kereskedelmi árrés tiszteségtelenségét végezetül kimondta a Kúria a 6/2013. számú PJE határozatában, valamint az egyoldalú kamat-költség és díjemelés tisztességteleségét is kimondta. Majd a 2/2014. számú Kúria PJE határozat is megszületett, melynek alapján törvénykezett a Parlament.

2/2014. Kúria PJE határozatából:
„3., A folyósításkor a pénzügyi intézmény által meghatározott vételi, a törlesztésekkor pedig az eladási árfolyamok (különnemű árfolyamok) alkalmazása tisztességtelen, mert ezekkel szemben nem áll a fogyasztónak közvetlenül nyújtott szolgáltatás, így az számára indokolatlan költséget jelent. E rendelkezések azért is tisztességtelenek, mert alkalmazásuk gazdasági indoka a fogyasztó számára nem világos, nem érthető, nem átlátható. A deviza alapú fogyasztói kölcsönszerződésekben szereplő vételi és eladási árfolyamok, mint átszámítási árfolyamok helyett az Magyar Nemzeti Bank hivatalos deviza árfolyama válik a szerződés részévé a Ptk. 231. § (2) bekezdésében meghatározott diszpozitív törvényi rendelkezésre tekintettel, mindaddig, amíg kógens törvényi rendelkezés nem lépett azok helyébe.”

A Kúria határozatán alapuló törvény:
„2014. évi XXXVIII. törvény a Kúriának a pénzügyi intézmények fogyasztói kölcsönszerződéseire vonatkozó jogegységi határozatával kapcsolatos egyes kérdések rendezéséről

A Kúria 2/2014. számú PJE határozatából származó egyes követelmények érvényre juttatása, valamint a további intézkedések előkészítése érdekében az Országgyűlés a következő törvényt alkotja:”

Ezen jogszabály végrehajtása érdekében megszületett a két alábbi törvény, amelyek az elszámolás rendezéséről és a forintosításról rendelkeznek:

„2014. évi XL. törvény a Kúriának a pénzügyi intézmények fogyasztói kölcsönszerződéseire vonatkozó jogegységi határozatával kapcsolatos egyes kérdések rendezéséről szóló 2014. évi XXXVIII. törvényben rögzített elszámolás szabályairól és egyes egyéb rendelkezésekről

2014. évi LXXVII. törvényaz egyes fogyasztói kölcsönszerződések devizanemének módosulásával és a kamatszabályokkal kapcsolatos kérdések rendezéséről

Az árrés és az egyoldalú kamat-díj-költségemelés tisztességtelenségét kimondó XXXVIII. törvény szavazásakor a Jobbik képviselői tartózkodtak a szavazás során. Ugyanígy az elszámolási törvény szavazása során is. A forintosítást elrendelő törvény szavazásakor nemmel szavazott a Jobbik frakció. Azokat a jogszabálysértő okokat azonban nem tárták fel a képviselő testület előtt, amelyek miatt a meghozott törvények csak részben szolgálják a kialakult helyzet rendezését.”

A Kásler perrel kapcsolatba hozható Kúria határozatok és törvények Ezermilliárd forint (azaz Egybillió forint) összeg elszámolását eredményezték a fogyasztói kölcsönszerződések károsultjai felé.

Ennek a nagyságrendnek a leértékelését tette meg Damm Andrea a Jobbik képviseletében. Valamint A Haza Nem Eladó Mozgalom és A Haza Nem Eladó Mozgalom Párt által rendezett tüntetések, Nemzetgyűlések, valamint a benyújtott büntető feljelentések leértékelését is megtették, amelyek hozzájárultak a a banki elszámoláshoz és a forintosításhoz.

https://ahazapartja.hu/?p=2094 ( a feljelentés megtekintetsége 104 ezer feletti a honlapon)

Ötezren tüntettünk a Kossuth Rádió előtt, húszezer ember vett részt a a Hősök terén megtartott Nemzetgyűlésen, több ezer ember vitte fel a Sándor Palotába a 2013. augusztus 19-i Nemzetgyűlés határozatát, majd ülősztrájkot folytattunk az Astóriánál, Ócsától, a devizagettótól többszáz autó vonult végig Budapest utcáin.

Nekünk is vannak elképzeléseink a jövőt illetően, de ezek merőben mások, mint az, hogy nem fog boldogulni minden adós, öngyilkosságok lesznek, és hogy bírósági perek induljanak újra nagy tömegével, melyek között hátha akad , amelyet megnyerne az adós, s újra jogalkotás lesz.

A gond abból lett, hogy a Kúria által és a 2014. évi XXXVIII. törvény által is tisztességtelennek ítélt tételeket az Országgyűlés az elszámolási törvényben már túlfizetéssé minősítette.

Emiatt ez az Ezermilliárd forint ( másképpen Egybillió forint ) már nem mint jogtalanul beszedett összeg szerepelt, így a tisztességtelen tételek felszámítására alapozott felmondásokról, és végrehajtás elrendelésekről nem kellett kimondani azt, hogy az adós szándékos fizetésképtelenné tételén alapulnak. Ezzel a jogcím átminősítéssel az Országgyűlés a saját maga által meghozott 2014. évi XXXVIII. törvényt megsértette, amely a 2/2014. számú Kúria PJE határozatával megegyezően még egyértelműen kimondta, hogy az adós terhére tisztességtelenül lett felszámítva az árrrés és az egyoldalú szerződésmódosításon alapuló kamat-költség és díjemelés. Túlfizetés esetén azonban nem kell kimondani azt, hogy az elvont pénzösszeg miatt lett az adós fizetésképtelen.

Alaptörvény R) cikk:
„(2) Az Alaptörvény és a jogszabályok mindenkire kötelezőek.

Az Országgyűlés a saját maga által meghozott 2014. évi XXXVIII. törvény rendelkezéseit az elszámolási törvényben (2014. évi XL. törvény) megszegte, ezzel a magyar emberek, családok életére tört. Hiába tartózkodott a Jobbik az elszámolási törvény szavazásakor, nem tárta fel ezt a rendkívül súlyos alkotmánysértést, amelyet a törvényhozó testület elkövetett.”

A piaci árfolyamon történő forintosítás esetén a Kúria súlyos bűne is egyértelmű.

Ugyanis oly módon sikerült a főszolgáltatás részeként aposztrofálnia a Kúriának az árfolyam különbözet adósra hárítását, hoyg azt mondta a Kúria, hogy a felek pénztartozást adtak meg egymásnak, s ennek során merült fel az árfolyam különbözet.
Ez az állítás nevetséges, hiszen a bank felé nem végzett szolgáltatást egyetlen adós sem, erről nem is készülhetett számla.

De arra nagyon jó volt a főszolgáltatás pénztartozássá minősítése, hogy elegendőnek tekintette a Kúria a deviza forintban történő folyósítását, és ennek ellenében a szerződésre hivatkozva, a bank jogos követeléseként tekintett a deviza adóssal történő megfizettetésére.

Ha a főszolgáltatás részét képezi egy szerződéses kikötés, mint ahogy az árfolyam kockázat adósra hárítását annak tekintette a Kúria, akkor főszabályként bíróság nem vizsgálhatja ennek a szerződéses kikötésnek a tisztességtelenségét.

De az Országgyűlés nem bíróság – a Kúria határozatra alapozva – mely szerint bíróság nem vizsgálhatja az árfolyam kockázat adósra hárításának tisztességtelenségét – megtette a törvényhozó testület, hogy piaci árfolyamon forintosított. Ez azonban nem tekinthető forintosításnak. Mitől lenne forintosítás egy devizaösszeg jóval magasabb árfolyamon történő átszámítása, mint amely árfolyamon átszámítva folyósította a bank? A jövőre nézve fix árfolyamon történő deviza megfizetése lett elrendelve, és az eddig felszámított árfolyam különbözet felszámítása a törvény erejével lett legális. A Jobbik nemmel szavazott a forintosítási törvény megszavazásakor, de nem tárta a törvényhozó testület elé, hogy az eredeti árfolyamtól eltérő forintosítás valójában deviza megfizettetését jelenti, miközben nem volt az ügyletben deviza- és ezt már a Kásler perben is kimondta a Szegedi Ítélőtábla.

Van más gond is, hiszen a Kúria, mint a legfőbb szintű bírói szerv, nem jogalakotó feladatot lát el. A hatályos jogszabályok rá nézve is kötelező érvénnyel betartandóak.

A Kúria nem teheti meg azt, hogy a 9000/1946.(VII.28.) ME rendelettől eltérő módon határozzon, hiszen ez a miniszterelnöki rendelet ma is hatályos, és előírja, hogy ha forintban kell fizetni, akkor a pénzösszeget forintértéken kell meghatározni.

9000/1946.(VII.28.) ME rendelet:
„12. § (1) Az 1946. évi augusztus 1. napjától kezdve minden közokiratban, ideértve birói vagy más hatósági határozatokat is, a pénzösszeget forintértékben kell meghatározni, még pedig akkor is, ha a határozat alapjául szolgált beadványt vagy keresetlevelet az 1946. évi augusztus hó 1. napja előtt adták be. Az ennek a rendelkezésnek megfelelően forintértékben meghatározott pénzösszeget azonban a minisztérium rendeletében (7. §) meghatározandó értékarány alapulvételével abban az érmenemben vagy értékben is ki kell fejezni, amelyben az eredetileg is kifejezve volt vagy amelyben a kötelezettséget eredetileg maghatározták.

(2) A fenti bekezdés rendelkezései nem nyernek alkalmazást oly érmenemre vagy értékre szóló pénzösszegekre, amely érmenemek vagy értékek törvényes aránya a forintértékhez nincs megállapitva, vagy amely pénzösszeget a törvényes rendelkezés értelmében valamely meghatározott érmenemben vagy más értékben, mint a törvényesben kell fizetni.”

Azonban a Kúria megszegte ezt a jogszabályt, deviza forintban történő megfizetésének jogosságát állapította meg a Ptk. 231. §-ára hivatkozva.

Erre nincs lehetősége, mert a Kúria határozatai közokiratnak minősülnek.

Emiatt nem tehette volna meg azt, hogy a magyar emberek terhére idegen deviza árfolyamkockázata megfizettetésének jogszerűségéről határozzon, amennyiben-mint ő maga is leírta a 6/2013.számú PJE határozatában – forintban kell teljesíteni, azaz fizetni.

Ezzel a Kúria a magyar családok, vállalkozók ellen fordult. Majd pedig ugyanezt megtette az Országgyűlés is, amikor törvénybe iktatta azt, hogy át nem adott deviza erősödésének felszámítását rendelte el a forintosítás során.

A törvényhozás során ott voltak a Jobbikosok is. Nem álltak ki mellettünk, magyar családok mellett, éppen úgy nem álltak ki, mint a FIDESZ, a KDNP, az MSZP, az LMP. Nem sorakoztatták fel a jogszabályok nyújtotta védelmet, amely jogszabályok betartása mindenkire nézve kötelező. A Kúriára és a törvényhozó testületre is.

Nem akarunk bíróságra járni. Nem akarunk öngyilkosok lenni. Nem akarjuk a házainkat és a hazánkat elhagyni. Nem akarjuk egy megerősödött deviza árfolymát megfizetni, amelyet sose kaptunk meg, s ha megkaptuk volna, akkor sem hajtható be rajtunk a hatályos jogszabály értelmében. Nem akarjuk, hogy jogellenesen, a fizetésképtelenné tételünkön alapuló felmondásokkal, az állam által alkalmazott végrehajtási kényszerrel tegyenek ki bennünket a házainkból. Nem akarjuk, hogy a Jobbik félretájékoztassa a lakosságot az ő fórumain.

Nem akarunk egy rothadó, korrupt, népnyúzó országvezetés és igazságszolgáltatási rendszer áldozatai lenni.