Tisztelt Devizahitel Károsultak!

A BAÉSZ napról-napra erősebb, úgy az információk, mint a csatlakozó segítők, ügyvédek, önkéntesek, magas hivatali beosztásokból „súgó” személyek tekintetében. Ettől függetlenül a dolgokat nem kell és nem lehet jobban siettetni a kelleténél, annak ellenére, hogy az embereknél nagy a baj. Minden kárvallott kárpótolva lesz. Mire ennek a játszmának vége lesz, addigra teljes mértékben le kell fedjük az országot, hogy minden kiemelt és bíróság elé állított hivatalnok helyét zökkenésmentesen helyettesíteni tudjuk. A BAÉSZ–RVMP úgy tekint az országra, mint egy kakás fenekű kisgyermekre, akit úgy teszünk tisztába, hogy közben megóvjuk. A BAÉSZ–RVMP nem tarvágást fog végrehajtani, mindössze a férgesét fogja kiemelni. Az hogy elnök vezérigazgatókkal vagy miniszterekkel kezdjük, majd az idő pillanatnyi szellemében fogjuk meghatározni.

Kelt: Gyulán 2012. 09. 13-án

Előzetesen néhány kiindulópontot közölnék.

  1. Nem Önök kaptak devizahitelt a bankjuktól, hanem az Önök forint-hitelre (deviza elszámolással) aláírt visszafizetési kötelezettségvállalása teremtett a bankjuknak virtuális tőkepénzt.
  2. Önök nem egy szerződést írtak alá, hanem valójában kettőt: egy reálszerződést, amelynek része az általános szerződési feltételek, és egy láthatatlant, amelyről az aláírás pillanatában csak a bankjuknak volt tudomása.
  3. Ezért a bankjuk színlelt szerződést kötött Önökkel, amelyről a mai napig minden információt, és közreműködést megtagad.
  4. Önöket csak a látható, reálszerződésről tájékoztatta, arról is hiányosan és tévesen, minden fontos információval kapcsolatban, csak formálisan.
  5. A láthatatlan, általuk leplezett szerződéssel a bankjuk, az Önöknek nyújtott – kezdetben kedvező – forint-kamatozású és tőkerész törlesztésű kölcsönnel olyan, az Önök nevén nyilvántartott és deviza-folyószámlán kezelt forráshoz jutott, amelyekkel banki műveleteket végzett, és végez, amelynek hasznai a bank nyereségévé, míg e műveletek kockázati veszteségét, a műveletek költségeit közvetve és közvetlenül is az Önök terhévé tette.
  6. A bankjuk, más bankokkal együtt, egyre gyarapodó adósaik devizaszámlán nyilvántartott devizaállományát, a banki műveletek piacára vitte, és egyre növekvő mértékű devizaigényt generált, hiszen ezeket időről időre megújította, csereberélte, és fenntartotta.
  7. Ezek a folyamatok rövid távú devizakeresletként jelentek meg, amit a bankjuk – a „devizahiteles” adósok, és devizában nyilvántartott tőkeösszeg – gyarapodásával, egyre inkább rontotta a bankok pozícióját, és megdrágította ezeknek a tőzsdejátékoknak az árát, költségét, miközben a bankok egyre több profitot kasszíroztak. Ezeket a drágulásokat, a reálszerződésben Önök által aláírt biankó-kötelezettségvállalásra hivatkozással, az Önök tőke-, és kamat tartozásának, a törlesztő-részletek egyoldalú növelésével finanszírozták.
  8. Önök, a szerződés aláírásakor a reálszerződés kockázataira vállaltak kötelezettséget, de nem arra, hogy a bank játszik az Önök kontójára a bankpiacon, és ezzel olyan mértékű devizakeresletet idéz elő, ami a devizát megdrágítja a forint terhére. Hiszen a deviza iránti irreális keresletnövekedéssel együtt járt, hogy a piacon egyre több forintot kell érte adni, hiszen a deviza felértékelődik, mert egyre kevesebb van a piacon belőle, és egyre több forintba kerül.
  9. A devizahiányt azzal enyhítették átmenetileg, hogy az ilyen banki műveletekre szinte korlátlan dollárt nyomtak a piacra, és bevonták a kurrens banki műveletekben használt yen, euro, dollár, svájci frank mellé, a menekülőnek szánt, valóságban játéklehetőséget bővítő skandináv valutákat is.
  10. A piac azonban véges, az adósok teljesítőképessége is véges, a fedezeti jelzálogingatlan értéke is csökkent, ezért óvatosabb kormányok időben leállították ezeket a devizaalapú hiteleket, és nemzeti valutaadósságra váltották, amelyek nem adnak lehetőséget a mögöttes banki devizaműveletekre.
  11. Más, kedvezőbb, banki hozzáállással együtt, a „mi bankjaink” – bízva a mi restségünkben, a végsőkig feszítették a húrt, és minket tettek felelőssé azért a hazárdjátékért, amiről nekik már a szerződés aláírásakor tökéletes tudomásuk volt. Nevezetesen arról, hogy az Önök reálszerződésével lehetőséget teremtenek arra, hogy extraprofitot zsebeljenek be, az Önök ingatlanainak elértéktelenítése, az Önök ellehetetlenítése árán.
  12. Ugyanis a véges lehetőségű devizapiacra rászabadított adós, és adósságállomány, egy csúcsára állított piramisként, alapjaiban állandóan növekvő tömegként jelent meg, amely – mint minden piramisjáték esetében – ha eléri a körülmények szerinti szélesedési állapotát, akkor sem a korábbi adósok törlesztései, sem az adósok egyre nagyobb mértékű bevonása, már nem tartható fenn, és összeomlik.
  13. Ebben az összeomlásban az adósok nem képesek a bankok devizaműveleteit finanszírozni a törlesztésekkel, a bankok által előidézett devizahiány következményeként, a kereslet-kielégítés felárának egyre dráguló költségeit, egyre több adós nem tudja megfizetni.
  14. A beomló szerződések romjai alatt a bank lezárja a parazita nyerészkedését a devizapiacon, felmondja a reálszerződést, el-el ügyeskedik a behajtó kutyáival az adóson, saját faktoringcégén keresztül megszabadul a veszteségtől, és újabb nyereséget követel a „gazda állatnak” tekintett adóstól, végrehajtásban, és nyerészkedőkben bővelkedő eljárásokkal az utolsó leheletet is kifacsarja, a számára már értéktelen adósból… és eldobja.
  15. Jótékonykodik, és aki még bír szusszanni, annak árfolyamgát, és újabb adósévtizedek beiktatásával, tovább szívhatja még az adósai vérét, és folytatja a leplezett devizaműveleteit, immár nem extraprofittal, csak egyszerű profittal Akinek elég pénze van, azt végtörlesztéssel elbocsátja az adósrabszolgaságból. Nyugodjunk meg, nem járt rosszul: az ilyen adós is kifizette a banki rulett nyereségének költségeit.
  16. Most arról panaszkodnak, hogy veszteségesek, holott csak annyi történt, hogy a profitjukat költségelték, vagyis a kihelyezett hitelállomány 2 százaléka helyett, most 8–15%-ot helyeznek el a Magyar Nemzeti(?) Bankban, amiért az, kamatot fizet nekik. Ugye érthető, hogy azt a kamatot is mi fizetjük ki… Ahogy az IMF hitelből a bankoknak juttatott több milliárd forint után is, amit a bankok nem a nemzetgazdaság finanszírozására, hanem passzív tőkeberuházásként, szintén az MNB-ban tart. Persze ezután az összeg után is mi fizetjük a kamatot, ahogyan még egyszer megfizetjük ugyanezen összeg után az IMF-nek is.
  17. A társadalomnak van állama, és nem az államnak társadalma. Nekünk van bankrendszerünk, és nem a bankrendszernek vannak rabszolgái.
  18. Önök nem így gondolják?
  19. Tehát Önök sem felelőtlenek nem voltak, sem ostobák. A bankok azonban jól tudták, hogy az Önök kötelezettségvállalása alapján egy piramisjátékot indítanak el, annak következményeit is jól tudták, hogy a kölcsön szempontjából, teljesen felesleges deviza nyilvántartás, valójában devizajáték, tőzsdei spekuláció, ami a forintot meg fogja gyengíteni végzetesen, és a devizát megdrágítja katasztrofálisan. És Önök tönkre fognak menni! De addig is nagyon sok milliárdot fognak kiizzadni a rabszolgatartóknak. És nem fognak kegyelmezni Önöknek!
  20. Mi sem nekik.
  21. Amikor a korabeli forinthitelek kihelyezhetetlenül drágák voltak, amikor ezzel együtt megszüntették az állami kamattámogatású lakáshiteleket, akkor Önöket a piramisjátékban való részvételre „beetették” azzal, hogy a „devizaalapú”, mert lánykori neve ez volt, hitelek kamata, törlesztő részlete jóval olcsóbb… Ugye emlékeznek: aki kérte, a kockázatokról bemutatták a korábbi évek HUF–CHF árfolyam-ingadozását, bemutatták a MNB, és a banki elemzők jóslatát arról, hogy mennyi is lehet, a legrosszabb esetben is, az árfolyamarány romlás. Önök kalkuláltak azzal, hogy csak nem romlik Magyarország gazdasága, a devizahitelüket, az euró bevezetésével euróra cseréli majd a bank. Emlékeznek?! Ezt mondták. És a legrosszabb esetre kalkulált árfolyamromlást is finanszírozni fogja a család, és akkor helyesen mérték fel a kockázatukat. Ha tudták, mibe rángatják bele a leplezett szerződéssel, vállalták volna a kockázatot? A piramisjátékot, a bank hazardírozásának a finanszírozását?
  22. A bankok által leplezett szerződés, az hogy a reálszerződés megnyitja az utat egy láthatatlan szerződés előtt, amikor a bank titkos műveletekkel, titkos haszonhoz jut, és a költségeket, és az árfolyamromlást az önök terhévé teszi az egyoldalú szerződésmódosítás, és a THM varázsszavak segítségével… EZT vállalták Önök? Mondott Önöknek annak idején erről valamit a bankjuk? Tudják mi az a swap-ügylet?
  23. Az Önök reálszerződését nem csak hogy semmissé tette a bankok titkos szándéka és célja, hanem a szerződés létre sem jött. Mert Önöknek erre a bankjukkal egybehangzó szerződési akarat nem volt. A bank csak színlelte, hogy Önöknek kölcsönt akar adni kedvező kamatozással. Számukra, a forintkölcsönük, forrásoldalának nevezett deviza-nyilvántartásával végzett virtuális spekuláció volt a cél. Ebből származott hasznuk, ezért mondtak le átmenetileg a forintkölcsönök után szedett, akkor szokásos méregdrága kamatról. Hogy játékukhoz „gazdaállatokat” szerezzenek a vér szívásához. Ha megmondták volna, mire szerződnek Önökkel, aláírták volna a szerződést? Ezt a színjátékot, ami ezrek életébe, egészségébe került, végigjátszották volna, ennek a csürhének a hasznára? Kapcsolatok, EMBERI kapcsolatok mentek tönkre ennek a cinikus bandának a játékában! A feleségek és férjek, szülők és gyermekek emlékezzenek! Mi történt pár év alatt, mennyi bűntudatuk, keservük, fájdalmuk és betegségük lett a még most is pökhendi rabszolgatartók miatt. A bankok színlelt szerződése, a leplezett szándékuk és cselekedeteik miatt! Emlékezzenek! De gondoljanak arra is, hányan vannak még benne ebben a folyamatban, hányan rettegik az éjszakai telefonokat, a behajtókat, végrehajtókat, csekkeket, számlákat, és hozzátartozók átkait, számonkérését. Gondolkodjanak!
  24. A létre sem jött szerződést fel kell számolni. Önök a kapott kölcsönt a Ptk. szerinti évi késedelmi kamataival együtt fizessék vissza a banknak. A bankok a létre sem jött, nemlétező szerződés alapján kapott minden adósi befizetést fizessék vissza az adósoknak. Az adósok kötelezettségvállalása alapján végzett minden banki műveletből származó jogalap nélküli gazdagodásukat a bankok fizessék ki az adósaiknak. Térítsék meg az adósok minden vagyoni és nemvagyoni kárát, a jogellenes, és jogszabályellenes piaci magatartásukért.
  25. Csak mellesleg… A reálszerződés is semmis, mert tisztességtelen, mert megszeg minden szabályt, mert szerződéspontjai külön-külön is hamisak, megtévesztők. De még lehetetlenültek is, a bankok összehangolt tevékenysége miatt és által.
  26. Ez bedönti a bankrendszert? Őket érdekelte velünk mi történik? Ők a gazdasági funkcióik szerint működtek? Ilyen bankokra van szükségünk? Vagy tisztességesekre? Lesz bíró, aki ezt meg meri így ítélni? A bíró is választhat az igazság, hivatása tisztessége, az önbecsülése, hivatása és a kollaboráció között. Lesz politikai elit, amelyiknek a hatalom pillanatnyi érdeke helyett, a bankokkal való kollaboráció helyett a választópolgár, a társadalom képviselete a tisztességes? Ők is választhatnak. Mi is választók vagyunk… Elfogytak a bekezdések sorolásához használható angol abc betűi… A ZS is… A kérdéseink nem. A türelmünk igen.

Ennyit előzetesen…