TÁJÉKOZTATÓ + kérdések….

Képtalálat a következőre: „full moon”

A Lurdy Házban megtartandó Király-Kásler találkozóra több jelentkezőt fogadni nem tudunk, minden hely betelt, köszönjük a jelentkezéseket.

Kinek, mi a véleménye erről a Bankszövetségi közleményről?

“Budapest, 2006. január 31., kedd (MTI) – A hosszabb lejáratú hitelt felvenni szándékozók továbbra is nyugodtan választhatják a devizaalapú konstrukciókat, mert a hitel futamideje alatt valószínűleg nem lesz a törlesztési terhet jelentősen és tartósan megnövelő árfolyammozgás – állítja a Magyar Bankszövetség (MB). ”

Örömmel vesszük, ha minél többen kifejtik véleményüket a találkozóval kapcsolatban is, ki-mit vár tőle. Lesz-e pozitív hozadéka a találkozónak? Tisztább képet kapunk-e az elmúlt tíz év történéseiről? Szükségesek-e az ilyen találkozók? Ha igen, kivel szeretnék a következőt látni? Fontosnak tartják-e a devizahitelesek az ilyen események élő közvetítését, ha igen, azok finanszírozását miből és hogyan kéne előteremteni A Haza Pártjának?

4 hozzászólás a(z) “TÁJÉKOZTATÓ + kérdések….” bejegyzéshez

  1. Én holnap megyek ügyvédhez, van pár észrevételem, amit Árpád megkérdezhetne Király Júliától (még most nézem át a törvényeket).

    1.) Én 2008. július 24-én írtam alá a kölcsönszerződést (CHF alapú szabad felhasználású jelzáloghitel), DE előtte egy nappal kötelezően az ERSTE BANK megnyittatott egy HUF “devizanemű” (az neki deviza, nekem valuta, magánszemélynek, keverik a fogalmat) lakossági bankszámlát.

    Azért kötelezett erre, mert én hiába szóltam, hogy 1997. óta vezettettem a lakossági HUF betéti számlámat (ott dolgoztam, akkor léptem be) a K&H Banknál, nem fogadta el az ERSTE.

    Azért nem fogadta el, hogy oda utaljon, mert akkor a K&H felé meg kellett volna adnia, hogy milyen Erste belső bankszámláról utalja a 6.1 mFt-ot (amely mögé tett 44 ezer CHF-et), és mivel a belső, náluk megnyitott HUF számlára utalt,
    NEM JELÖLTE meg azt, hogy milyen számláról került a pénz a lakossági Erste HUF bankszámlámra.

    2.) Volt ugye pénzmosás elleni törvény, amelyet a KÖLCSÖNSZERZŐDÉSBEN kellett volna beidézni: 2007. évi CXXXVI. (136-os) törvény a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról, kihirdetve (Magyar Közlönyben megjelentetve):
    2007. XI. 28-án.
    Ennek szerepelnie kellett volna a KÖLCSÖNSZERZŐDÉSBEN és/vagy mellékletként és a közjegyzői okiratban, hiszen így valójában feltételezhetem, hogy PÉNZMOSÁS történt. Nem viccelek.

    3.) Volt egy 15/1991. (IV. 13) AB határozat az adatvédelemről. Még nem néztem meg. Volt egy Európai Unió Parlamenti és Tanácsi 95/46/EK Irányelv (direktíva), az ún. ADATVÉDELMI Irányelv.

    Aztán megszületett az első magyar ADATVÉDELMI TÖRVÉNY “A személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. (63-as) törvény, amely mai napig elérhető, ezt követte a 2011. évi Infotv. CXII (112-es), amely beemelte kicsit késve a számítógépes adatkezelést is.

    Ezek sem a KÖLCSÖNSZERZŐDÉSBEN, sem a mellékletként megjelöltek között, sem a közjegyző által leírtakban nem szerepel, senki nem hívta fel a figyelmet rá.

    Amikor én 2008-ban a Kölcsönszerződés és egyéb szerződéseket aláírtam, akkor az 1992. évi LXIII. (63-as) adatvédelmi törvény volt életben, amelynek VI. fejezete, mint Záró Rendelkezés, 33. paragrafus azt mondja ki:
    A Polgári Törvénykönyv, Ptk. 1959. évi IV. (4.) törvény 83. paragrafusa (1) bekezdése helyébe a következő rendelet lép:

    VI. fejezet
    ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
    Módosuló jogszabályok

    33. § A Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény 83. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

    „(1) A számítógéppel vagy más módon történő adatkezelés és adatfeldolgozás a személyhez fűződő jogokat nem sértheti.”

    Én viszont sajnos feltételezem, sőt állítom, hogy megsértette az Erste Bank a személyhez fűződő jogaimat már azzal, hogy ezt nem emelte be a Kölcsönszerződésbe és/vagy mellékletként nem adta oda, a közjegyző ezzel nem foglalkozott.

    4.) Érvényben volt a 2008. évi (Gyurcsány kormány alatt született) XLVIII. (48-as) törvény, kihirdetve 2008. VI. 28-án, A fogyasztókkal szembeni tisztességtelen magatartásról, amelyben már a pénzügyi intézmények szerepeltek.

    Ez sem a KÖLCSÖNSZERZŐDÉSBEN nem került említésre, sem előtte nem íratták alá, sem mellékletként, sem a közjegyző nem hivatkozott rá.

    Itt nagyon fontos fogalmak voltak és vannak, mert hatályos: többek között a fogalommeghatározások igen fontosak, különösen a magánszemély meghatározása, továbbá itt már a 93/13 EGK direktíva is szerepel részben, valamint egy olyan régi direktíva, amelyet elvileg bíróság előtt nem lehet alkalmazni, a védendő fogyasztókról szóló (mármint az EU eredeti direktívája), direktíva, mármint az EGK így határozta meg, hogy bíróság előtt nem használhatja a magánszemély, de ez a törvény ide beemelte.
    JÓL TETTE!!!

    5.) Felmerül a kérdés, hogy miért nem tájékoztatott az OBA-ra vonatkozó törvényről. Ugyanis, amikor a lakossági HUF bankszámlámra utalta a 6.1 millió forintot, akkor nekem már tudnom kellett volna, mi a hatályos, Országos Betétbiztosítási Alapra vonatkozó törvény. Ezt is a KÖLCSÖNSZERZŐDÉSBEN és/vagy annak mellékleteként, valamint a közjegyzőnek a közjegyzői okiratba bele kellett volna foglalnia.

    Egy kis történelem az OBA-ról. Mi lett volna, ha gond van 2088-ban, nem is tudtam, mennyi az az összeghatár, ameddig kártalanítottak volna, de utána nézek. De a törvénynek ott kellett volna szerepelnie.

    https://www.oba.hu/images/stories/downloads/oba/15_eves_az_OBA.pdf

    Szóval ezek kis dolgoknak tűnnek, de JOGILAG nagyon erős dolgok, ezek mind a tisztességtelen üzleti magatartást bizonyítják helyből. Az igazság az, hogy a Magyar Kormány mellett minden anyabankot be kellene perelnie a Magyar Kormánynak ezek miatt a hiányosságok miatt.

  2. https://www.youtube.com/watch?time_continue=489&v=BI9MdPYkzgc

    Ezt mindenkinek ajánlom. Én is siralmasnak tartom és nincs semmiféle jogbiztonság. Legalábbis annak, aki nem ért a joghoz, nem tud jogot értelmezni.
    És az emberek többsége ilyen.

    Összegszerűen ami problémás és követeléskezelőnél van az, valamivel több mint 760 milliárd forintnak megfelelő tömeg.

    Akik nagyon veszélyeztetve vannak a következő három-négy évben, szerződés: 120-150 ezer, ez 300-500 ezer embert érinthet és ez csak jelzáloghitelek és csak magánszemélyeket érint.

    A 900.000-es szám, ami tavaly előtti vagy tavalyi, az NÖVEKEDETT.

    A többit hallgassa meg mindenki….de azért próbáljon meg a bankokkal mindenki ügyvéden keresztül egyezkedni.

    Szlovéniában 1,5 éve elkészült egy törvényjavaslat, megjárta az EU-t, és az Európai Központi Bank (ECB) véleményezését, de nem került még azóta sem napirendre ott sem.

  3. Egyetértek Szakály Györggyel. Azonban nem hinném, hogy Kovács Levente bevállalná a vitát, mert nagyon jól tudja, hogy a bankok nyerészkedése hova vezetett.
    Király Júlia nem nyilatkozott olyan sok ízben, hogy az álláspontját részleteiben ismerhessük. A találkozón ki fog derülni, hogy tisztában van-e azzal, milyen nagy bajban vagyunk mi, devizahitelesek. Az is ki fog derülni, hogy kit tekint felelősnek a kialakult helyzet miatt. Az állami felelősség kérdése is nagyon fontos, mert az államnak minden lehetőség adott volt a helyzet rendezésére, de csak részben élt ezzel.
    De kérdés, hogy Király Júlia hogy ítéli meg az állam eddigi beavatkozását a devizahitelesek ügyébe, és szükségesnek tartja-e, a további beavatkozást. Erre nagyon kíváncsi vagyok.

  4. Devizahitelezés témában a bankszövetség eddigi közleményeiről, és a főtitkárja médiában tett nyilatkozatairól eddig mindig kiderült finoman szólva, hogy tévesek. Kovács Levente szorgalmasan nyilatkozgat a médiának, egyszer Árpáddal is összemérhetné a tudományát. Szerintem Árpád igazmondásban utolérhetetlen, Levente meg a lódításban nagy spíler. Talán, ha egyszer egymás mellett és egymással szemben látnák és hallanák a devizahitelesek őket, akkor végre helyesen tudnának dönteni, hogy kinek higyjenek, és kit kövessenek.

Vélemény, hozzászólás?