2 hozzászólás a(z) “Az érdi előadás – vágatlanul” bejegyzéshez

  1. A www. itelsikerek.hu oldalon érdekes dolgok vannak:

    A Sziber ítélet kapcsán (C-483/16) felvetődnek az alábbi fontos dolgok:
    Európai Unió Hivatalos Lapja, C 202 dátuma: 2016. június 07.

    Ebben az Európai Unió Hivatalos Lapjában (OFFICIAL JOURNAL) benne van az, amit a magyar bíróság a SZIBER ügyben (C-483/16) említ, az EUSZ (= Európai Unió Szerződése), az EUMSZ (= Európai Unió Működéséről szóló Szerződés), az EU Alapjogi Charta és a NYILATKOZAT az Uniós jog elsőbbségéről, sőt, a lisszaboni szerződés is.

    A 344. oldalon (pdf fájlban mellékelem) így szól a szöveg:
    17. NYILATKOZAT AZ UNIÓS JOG ELSŐBBSÉGÉRŐL

    A Konferencia emlékeztet arra, hogy az Európai Unió Bírósága állandó ítélkezési gyakorlatának megfelelően a Szerződések és a Szerződések alapján az Unió által elfogadott jogi aktusok az említett ítélkezési gyakorlat által megállapított feltételek szerint a tagállamok jogával szemben elsőbbséget élveznek.

    A Konferencia továbbá úgy határozott, hogy a Tanács Jogi Szolgálatának az Európai Uniós jog elsőbbségéről szóló, a 11197/0/ (07 = 2007) JUR 260 dokumentumban foglalt véleményét csatolja e záróokmányhoz:

    “A Tanács Jogi Szolgálatának 2007. június 22-ei véleménye:

    A Bíróság ítélkezési gyakorlatából következik, hogy a KÖZÖSSÉGI JOG ELSŐBBSÉGE A KÖZÖSSÉGI JOG EGYIK ALAPELVE.

    A Bíróság szerint ez az elv az Európai Közösség sajátos természetéből fakad. E megszilárdult ítélkezési gyakorlat ELSŐ ÍTÉLETE (a 6/64. sz. Costa kontra ENEL ügyben hozott 1964. július 15-ei ítélet)) meghozatalának idején a Szerződésben nem volt említés az elsőbbségre vonatkozóan. Ma ugyanez a helyzet. Az a tény, hogy az elsőbbség elvét a jövőbeli szerződés sem fogja tartalmazni, semmiképpen nem változtat az elv meglétén, és a Bíróság meglévő ítélkezési gyakorlatán.
    ———————————————————————
    Az Európai Unió Alapjogi Charta-jával kapcsolatosan kiemelendő, hogy Magyarország nem tett külön nyilatkozatatot (az beleegyezést jelent), de Lengyelország igen, a következőt:

    61. A LENGYEL KÖZTÁRSASÁG nyilatkozata az Európai Unió Alapjogi Chartájáról

    A CHARTA semmilyen módon nem érinti a tagállamoknak azt a jogát, hogy jogszabályokat alkossanak a KÖZERKÖLCS, a CSALÁDJOG, valamint az EMBERI MÉLTÓSÁG VÉDELME és az EMBER FIZIKAI ÉS SZELLEMI ÉPSÉGÉNEK TISZTELETBEN TARTÁSA TERÜLETÉN.

    (Nos, a Magyar Kormányról nem tudok, hogy tett volna ilyen, tu. a Chartát megerősítő nyilatkozatot, de ettől a Charta érvényes rá).

    A Hivatalos Lap (C 202) 389. oldalán található az Európai Unió Alapjogi Chartája.
    Ennek tartalomjegyzéke a következő:

    Preambulum, 393. oldal
    I. cím, MÉLTÓSÁG 394. oldal
    II. cím, SZABADSÁGOK, 395. oldal
    III. cím, EGYENLŐSÉG, 397. oldal
    IV. cím, SZOLIDARITÁS, 399. oldal
    V. cím, A POLGÁROK JOGAI, 401. oldal
    VI. cím, IGAZSÁGSZOLGÁLTATÁS, 403. oldal
    és végül a VII. cím, A CHARTA ÉRTELMEZÉSÉRE ÉS
    ALKALMAZÁSÁRA VONATKOZÓ ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 404. oldal

    Ha sorra veszem, itt semmit szinte nem tartanak be a 2004-es csatlakozás óta.
    Különösen fontos a deviza (alapú) hitel témában a 17. cikk (cikkely):

    A TULAJDONHOZ VALÓ JOG

    (1) Mindenkinek joga van ahhoz, hogy jogszerűen szerzett tulajdonát birtokolja, használja, azzal rendelkezzen, és azt örökül hagyja. TULAJDONÁTÓL SENKIT SEM LEHET MEGFOSZTANI, KIVÉVE, HA EZ KÖZÉRDEKBŐL, A TÖRVÉNYBEN MEGHATÁROZOTT ESETEKBEN ÉS FELTÉTELEKKEL, VALAMINT AZ EZ ÁLTAL ELSZENVEDETT VESZTESÉGEKÉRT KELLŐ IDŐBEN FIZETETT MÉLTÁNYOS ÖSSZEGŰ KÁRTALANÍTÁS MELLETT TÖRTÉNIK. A TULAJDON HASZNÁLATÁT, AZ ÁLTALÁNOS ÉRDEK ÁLTAL SZÜKSÉGESSÉ TETT MÉRTÉKBEN, TÖRVÉNNYEL LEHET SZABÁLYOZNI.

    NOS ENNEK ALAPJÁN AZ ORBÁN KORMÁNY KILAKOLTATÁSA ÉS A 256 FORINTOS MAGÁNJOGI SZERZŐDÉSBE VALÓ BELESZÓLÁS ILYETÉN JOGHATÁSA TELJES MÉRTÉKBEN ELLENTMOND AZ EURÓPAI UNIÓ ALAPJOGI CHARTA-JÁNAK.

    III. CÍM – EGYENLŐSÉG, 20. cikk: A TÖRVÉNY ELŐTTI EGYENLŐSÉG.

    A törvény előtt mindenki egyenlő.

    VAGYIS EGYETLEN BANK javára nem lehetett volna ítélkezni a hazug és aljas deviza(alapú) hitelezés terén, mert a régi, 1959-es Ptk.-ban is benne van, hogy nem fordulhat elő az, hogy a kötelem az egyik fél szerződő fél kárára túlnehezüljön, magyarul a bankok az árfolyamkockázatot nem terhelhették volna rá egyetlen egy adósra sem.
    Ők semmivel sem egyenlőbbek, mint az adósok a bíróságok előtt, de a magyar bíróság nem tartja be az Európai Unió jogának elsőbbségét!!

    33. Cikk:
    A család és a munka
    (1) A CSALÁD JOGI, GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS VÉDELMET ÉLVEZ.

    Hogy nem Magyarországon, az biztos…

    35. Cikk EGÉSZSÉGVÉDELEM
    …..”Valamennyi uniós politika és tevékenység meghatározása és végrehajtása során biztosítani kell az emberi egészség védelmének magas szintjét.”

    Hát ez bizony nem kilakoltatásról, az UNIÓS JOG elsőbbségének figyelembe vételéről és a bankok jogi és gazdasági fölényhez és előnyhöz juttatásáról, főként nem a bűnöző és csaló bankok munkájának magyar rendőrség által történő asszisztálásáról szól.

    38. CIKK
    Fogyasztóvédelem (!!!)

    Az Unió politikájában biztosítani kell a fogyasztók védelmének MAGAS SZINTJÉT (deviza alapú hitel témában a 93/13 EGK direktíva ezt célozta meg, 1993-ban, 11 évvel Magyarország UNIÓS CSATLAKOZÁSA ELŐTT!!!!!.

    VI. CÍM, IGAZSÁGSZOLGÁLTATÁS

    47. CIKK, A HATÉKONY JOGORVOSLATHOZ ÉS A TISZTESSÉGES ELJÁRÁSHOZ VALÓ JOG

    Mindenkinek, akinek az Unió által biztosított jogait (ide értve a pénzügyi fogyasztóvédelmet, a 93/13 EGK direktívát is) és szabadságait megsértették, az e cikkben megállapított feltételek mellett joga van a bíróság előtti hatékony jogorvoslathoz.

    Mindenkinek joga van arra, hogy ügyét a törvény által megelőzően létrehozott FÜGGETLEN ÉS PÁRTATLAN BÍRÓSÁG (!!!) TISZTESSÉGESEN, NYILVÁNOSAN ÉS ÉSSZERŰ IDŐN BELÜL TÁRGYALJA.

    MINDENKINEK BIZTOSÍTANI KELL A LEHETŐSÉGET A TANÁCSADÁS, VÉDELEM ÉS KÉPVISELET IGÉNYBEVÉTELÉHEZ.

    (Itt jegyzem meg, hogy létrejött egy olyan ingyenes jogi tanácsadás, amely ingyenes a magyar állampolgárok számára, egy ügyvédtől kaptam meg, nem tudtam róla:

    BUDAPEST FŐVÁROS KORMÁNYHIVATALA
    IGAZSÁGÜGYI SZOLGÁLAT
    JOGI SEGÍTSÉGNYÚJTÓ OSZTÁLY
    Cím 1117 Budapest, Prielle Kornélia utca 4.
    Levelezési cím 1519 Budapest, Pf. 575.
    Telefon (1) 896-21-65 (1) 896-21-04
    Fax (1) 237-48-76
    E-mail isz.jso@bfkh.hu
    Ügyfélfogadási idő – Sorszámkiadás vége
    Hétfő 8.30 – 18.00 17.30
    Kedd 8.30 – 16.00 15.30
    Csütörtök 8.30 – 18.00 17.30

    AZOKNAK, AKIK NEM RENDELKEZNEK ELÉGSÉGES PÉNZESZKÖZÖKKEL, KÖLTSÉGMENTESSÉGET KELL BIZTOSÍTANI, AMENNYIBEN AZ IGAZSÁGSZOLGÁLTATÁS HATÉKONY IGÉNYBEVÉTELÉHEZ ERRE SZÜKSÉG VAN.

    52. CIKK A JOGOK ÉS ELVEK HATÁLYA ÉS ÉRTELMEZÉSE

    (1) Az e CHARTÁBAN elismert jogok (!) és szabadságok gyakorlása csak a törvény által és e jogok LÉNYEGES TARTALMÁNAK TISZTELETBEN TARTÁSÁVAL KORLÁTOZHATÓ. Az arányosság elvére figyelemmel, KORLÁTOZÁSUKRA csak akkor és annyiban kerülhet sor,
    ha és amennyiben az elengedhetetlen és TÉNYLEGESEN az UNIÓ által elismert Általános Érdekű Célkitűzéseket és mások jogainak és szabadságainak védelmét szolgálja.

    Tehát mindent megsértenek, amit az EURÓPAI UNIÓ a fogyasztók védelmében és mint Uniós állampolgárok védelmében megfogalmazott és lefektetett.

    (3) Amennyiben e Charta olyan jogokat tartalmaz, amelyek megfelelnek az EMBERI JOGOK és ALAPVETŐ SZABADSÁGOK VÉDELMÉRŐL SZÓLÓ EURÓPAI EGYEZMÉNYBEN (!!!) biztosított jogoknak, akkor e jogok tartalmát és terjedelmét azonosnak kell tekinteni azokéval, amelyek az említett EGYEZMÉNYBEN szerepelnek. E rendelkezés nem akadályozza meg azt, hogy az UNIÓ JOGA KITERJEDTEBB VÉDELMET NYÚJTSON.

  2. A “ráhatás” megtette a hatását. Kriston urat, megfenyegették!
    1. rész 12:10-től nagyon fontos gondolatok…
    3. rész 16:50-től nyugodt, átgondolt, mérleget!
    A kettő között pedig, értelmes magyarázatok. Aki ebben hibát talál, az hülye, vagy aljas! De a választ, csak ő tudja rá!