A Kúria határozott: 2. Trianon

A Kúria Gfv.VII.30.078/2013/14. számú közbenső ítélete, melyben a deviza alapú kölcsönszerződésben az árfolyamrésnek, mint költségnek a feltüntetéséről határozott

trianon

Dátum:2013. július 4.
                                                                                                                                                                                      “A fenti jogi álláspontot támasztják alá az alábbiak is. Jelen perben – szemben a Pfv.VII. 21.247/2012. számú üggyel – NEM VOLT VITATOTT (a felek egyező előadást tettek e tárgyban), HOGY VAN TÉNYLEGES ÁTVÁLTÁS,vagyis, hogy a folyósításkor

A PÉNZÜGYI INTÉZMÉNY a devizát átváltja forintra, majd a törlesztésekkor a forintot visszaváltja devizára, vagyis KONVERZIÓS SZOLGÁLTATÁST NYÚJT.

E kérdés megítélése tárgyában egyébként a Kúria a hivatkozott ügyben nem is tett fel kérdést az Európai Unió Bíróságának. Kérdései arra irányultak, hogy az árfolyamrés tisztességtelensége egyáltalán vizsgálható-e a bíróság által, illetve ha vizsgálható és azt tisztességtelennek találná, a tisztességtelen rendelkezés hogyan orvosolható. Jelen ügyben –

FIGYELEMMEL A FELEK ELŐADÁSÁRA – A KÚRIA TÉNYKÉNT KÖTELES ELFOGADNI, HOGY VOLT ÉS VAN KONVERZIÓS SZOLGÁLTATÁS,

ennek pedig költségei vannak. A Kúria nem osztja a Legfőbb Ügyész szakmai véleményében kifejtett azon álláspontot, hogy elkülönítendő, elkülöníthető az adott szerződéses konstrukcióban a kölcsönszerződéstől a deviza forintra, illetve a forint devizára történő átváltására irányuló szerződéses megállapodás.

A PERBELI KÖLCSÖNSZERZŐDÉSNEK UGYANIS ELVÁLASZTHATATLAN RÉSZE A KONVERZIÓ,

ANÉLKÜL A KÖLCSÖNSZERZŐDÉS NEM TELJESÍTHETŐ.”

“a felek egyező előadást tettek e tárgyban”
A felek: Dr. Lázár Dénes európai közösségi jogász által képviselt felperesnek dr. Szilágyi Gábor ügyvéd által képviselt I.r. és II.r. alperesek.
Ők azok,akik nem vitatták,hogy van tényleges átváltás.
Ellenben a valóságban a konverzió nem történt meg sem folyósításkor, sem törlesztéskor, nincs bizonylat, ami alátámasztaná.
A Kúria viszont kinyilatkozta azt, hogy
“A PERBELI KÖLCSÖNSZERZŐDÉSNEK UGYANIS ELVÁLASZTHATATLAN RÉSZE A KONVERZIÓ, ANÉLKÜL A KÖLCSÖNSZERZŐDÉS NEM TELJESÍTHETŐ.”
                                                                                                                                                                                                     Budapest, 2013. július 4.
                                                                                                                                                            Dr. Vezekényi Ursula sk. a tanács elnöke,
Dr. Osztovits András sk. előadó bíró,
Dr. Csőke Andrea sk. bíró,
Dr. Pethőné dr. Kovács Ágnes sk. bíró,
Dr. Török Judit sk. bíró
                                                                                                                                                                                  —————————————————————————————————–
                                                                                                                                                            Ez az álláspont megegyezik A HAZA NEM ELADÓ MOZGALOM PÁRT álláspontjával, miszerint a Ptk. 523. § -a szerint, a kölcsön összeget rendelkezésre kell bocsátani.Ehhez létező és az Adós rendelkezésére bocsátott  devizaösszeget igazoló bizonylatra van szükség:
                                                                                                                                     1…devizaszámlára folyósított devizára, vagy
2…forintszámlára konverzióval folyósított devizára.
                                                                                                                                                                                  ///////////////////////////////////////////////////////////////////////////////////////////////////////////////////////////////////////////

6/2013. számú PJE határozat

A KÚRIA

6/2013. PJE

A Kúria Polgári Kollégiuma a kollégiumvezető indítványa alapján, a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény (Bszi.) 34. § (4) bekezdés b) pontja alapján jogegységi tanácsként eljárva a deviza alapú kölcsönszerződésekkel kapcsolatos perekben felmerült egyes elvi kérdések tárgyában a joggyakorlat továbbfejlesztése érdekében meghozta a következő

jogegységi határozatot:

1. A deviza alapú hitel-, kölcsön- és pénzügyi lízingszerződések (a továbbiakban: deviza alapú kölcsönszerződések) devizaszerződések. A felek a hitelezőnek és az adósnak a kölcsönszerződésből fakadó pénztartozását egyaránt devizában határozták meg (kirovó pénznem), és azt mindkét fél forintban volt köteles teljesíteni (lerovó pénznem). E szerződéstípusnál az adós az adott időszakban irányadó forintkölcsönnél kedvezőbb kamatmérték mellett devizában adósodott el, amiből következően ő viseli az árfolyamváltozás hatásait: a forint gyengülése az adós fizetési terhének növekedését, erősödése pedig a csökkenését eredményezi.

Indokolás III.

1.(idézet)

“A Ptk. meghatározza azt is, hogy a kirovó és a lerovó pénznem eltérése esetén hogyan kell kiszámítani, a teljesítéskor mennyit kell az adósnak fizetnie ahhoz, hogy a kirótt tartozását teljesítse. A Ptk. 231. § (2) bekezdése szerint

A MÁS PÉNZNEMBEN MEGHATÁROZOTT TARTOZÁST A FIZETÉS HELYÉN ÉS IDEJÉN ÉRVÉNYBEN LEVŐ ÁRFOLYAM ALAPULVÉTELÉVEL KELL ÁTSZÁMÍTANI .

EZ AZ ÁTSZÁMÍTÁS NEM JELENT PÉNZVÁLTÁST,

csupán a folyósított összegnek, illetve a törlesztett összegeknek a teljesítéskori árfolyam alapján történő kiszámítását.”

2. a) (idézet)

“A Ptk.-nak a felek jogait és kötelezettségeit megállapító szerződési jogi szabályai főszabályként eltérést engedő, diszpozitív normák. A Ptk. 200. § (1) bekezdése szerint ugyanis

A FELEK A SZERZŐDÉS TARTALMÁT SZABADON ÁLLAPÍTHATJÁK MEG,

a szerződésekre vonatkozó rendelkezésektől egyező akarattal eltérhetnek, ha jogszabály az eltérést nem tiltja.

A Ptk. pénztartozásra vonatkozó szabályai – ahogy arra a jogegységi határozat 1. pontja rámutat –

KIFEJEZETTEN LEHETŐVÉ TESZIK, HOGY A FELEK  A PÉNZTARTOZÁST DEVIZÁBAN RÓJÁK KI.

Ez a jog értelemszerűen kölcsönszerződések esetén is megilleti a feleket. A vizsgált szerződések megkötésekor nem létezett olyan jogszabály, amely tiltotta volna kölcsönszerződések esetén a tartozás devizában történő kirovását. Tiltó rendelkezés hiányában nem volt akadálya annak, hogy a felek jogszabályban részleteiben nem rendezett deviza alapú kölcsönszerződést kössenek.

Abból, hogy a Ptk. 231. §-a kifejezetten lehetővé teszi, hogy a kirovó és a lerovó pénznem eltérjen, szükségszerűen következik az is, hogy a Ptk. általában érvényesnek ismeri el az ilyen megállapodásokat. E megállapodásokból automatikusan fakad, hogy az árfolyamváltozás előnyeit és hátrányait az adós viseli.””A Ptk. meghatározza azt is, hogy a kirovó és a lerovó pénznem eltérése esetén hogyan kell kiszámítani, a teljesítéskor mennyit kell az adósnak fizetnie ahhoz, hogy a kirótt tartozását teljesítse. A Ptk. 231. § (2) bekezdése szerint

A MÁS PÉNZNEMBEN MEGHATÁROZOTT TARTOZÁST A FIZETÉS HELYÉN ÉS IDEJÉN ÉRVÉNYBEN LEVŐ ÁRFOLYAM ALAPULVÉTELÉVEL KELL ÁTSZÁMÍTANI.

EZ AZ ÁTSZÁMÍTÁS NEM JELENT PÉNZVÁLTÁST,

csupán a folyósított összegnek, illetve a törlesztett összegeknek a teljesítéskori árfolyam alapján történő kiszámítását.”

A Kúria két ítélete ellentmondást igazol.

A közbenső ítélet szerint konverzió nélkül a kölcsönszerződés nem teljesíthető.

A Polgári Jogegységi Határozat szerint viszont a Ptk. 231. §-a szerint, átszámítással teljesítik a felek a kötelezettségeiket.”EZ AZ ÁTSZÁMÍTÁS NEM JELENT PÉNZVÁLTÁST”
Budapest, 2013. december 16.

                                   Dr. Darák Péter a jogegységi tanács elnöke

Dr. Vezekényi Ursula előadó bíró
Dr. Kemenes István előadó bíró
Dr .Almásy Mária bíró
Dr. Baka András bíró
Dr. Bartal Géza bíró
Böszörményiné dr. Kovács Katalin bíró
Dr. Csentericsné dr. Ágh-Bíró Ágnes bíró
Dr. Csiki Péter bíró
Dr. Csőke Andrea bíró
Dr. Csűri Éva bíró
Dr. Erőss Monika bíró
Dr. Farkas Attila bíró
Dr. Harter Mária bíró
Dr. Havasi Péter bíró
Dr. Kiss Gábor bíró
Dr. Kollár Márta bíró
Dr. Kovács Zsuzsanna bíró
Dr. Kőrös András bíró
Dr. Madarász Anna bíró
Dr. Makai Katalin bíró
Dr. Mészáros Mátyás bíró
Dr. Mocsár Attila Zsolt bíró
Dr. Molnár Ambrus bíró
Dr. Orosz Árpád bíró
Dr. Osztovits András bíró
Dr. Pataki Árpád bíró
Dr. Pethőné dr. Kovács Ágnes bíró
Dr. Puskás Péter bíró
Dr. Simonné dr. Gombos Katalin bíró
Dr. Szabó Klára bíró
Dr. Szentpéteriné dr. Bán Erzsébet bíró
Dr. Szűcs József bíró
Tamáné dr. Nagy Erzsébet bíró
Dr. Török Judit bíró
Dr. Udvary Katalin bíró
Dr. Varga Edit bíró
Dr. Wellmann György bíró
Dr. Zámbó Tamás bíró
a jogegységi tanács tagjai.

//////////////////////////////////////////////////////////////////////////////////////////////////////////////////////////////////

A Kúria két ítélete ellentmondást igazol.

A közbenső ítélet szerint konverzió nélkül a kölcsönszerződés nem teljesíthető.

A Polgári Jogegységi Határozat szerint viszont a Ptk. 231. §-a szerint, átszámítással teljesítik a felek a kötelezettségeiket.

” EZ AZ ÁTSZÁMÍTÁS NEM JELENT PÉNZVÁLTÁST”

A HAZA NEM ELADÓ MOZGALOM PÁRT, összevetve a két határozatot, megállapítja azt, hogy a devizaalapú hitelszerződések esetén a Kúria egymással ellentétesen ítélte meg a Hitelező Bankok kötelességét a pénzkölcsönnyújtás teljesítését illetően.
A közbenső határozat szerint:

“A PERBELI KÖLCSÖNSZERZŐDÉSNEK UGYANIS ELVÁLASZTHATATLAN RÉSZE A KONVERZIÓ,

ANÉLKÜL A KÖLCSÖNSZERZŐDÉS NEM TELJESÍTHETŐ.”

A Polgári jogegységi határozat szerint:

“A MÁS PÉNZNEMBEN MEGHATÁROZOTT TARTOZÁST A FIZETÉS HELYÉN ÉS IDEJÉN ÉRVÉNYBEN LEVŐ ÁRFOLYAM ALAPULVÉTELÉVEL KELL ÁTSZÁMÍTANI.

EZ AZ ÁTSZÁMÍTÁS NEM JELENT PÉNZVÁLTÁST,”

 A HAZA NEM ELADÓ MOZGALOM PÁRT álláspontja az, hogy a Hitelező Bankok a Ptk. 523. §-ának megkerülésével, a Ptk.231. § -a szerint folyósították a kölcsön jogcímen  megfizetni követelt devizaösszeget.

Ezért a kölcsönszerződést nem teljesítették.

Ezért nem voltak jogosultak a kölcsönkamat követelésére.

A Hitelező Bankok ezzel tönkretették Magyarországot, amit a  Kúria ellentmondásos határozatai nem tárnak fel.

MAGYAROK!  ÉBREDJETEK!

A HAZA NEM ELADÓ SEMMI PÉNZEN!

SZAVAZZATOK A HAZA NEM ELADÓ MOZGALOM PÁRTRA!

vonulás híd

6 hozzászólás a(z) “A Kúria határozott: 2. Trianon” bejegyzéshez

  1. Kedves Olvasó!
    Kiss Béla szerint (osztom nézetét!)
    “Ha egy nyomoronc önjelölt bankár uzsorás 30-50%-ért kölcsönt ad, a rászorulóknak, legtöbb ismert esetben cigányoknak, akkor rövid időn belül ott a TEK és elfogják, ami esetek végkifejlete 8 év körüli börtön szokott lenni. E devizahitelnek nevezett csaláskor 100-300%-s kamatokat számolnak fel, bankok ami nem számít uzsorának.”
    – Pedig, véleményem szerint ez is uzsora! A részt vevő bankárok és jogászok szerint (tisztelet a kivételnek, azoknak akik ez ellen “lépnek és hadakoznak”) az általuk nevezett törvény, törvényesíti ezt a “jogot”. Mivel tudjuk és ezt igazolja az az ellentmondás, mely ebben a cikkben olvasható, “csak” azonos mérvű büntetést kell”-ene” alkalmazni minden, ebben az ügyben részt vállaló bankárnak, jogásznak. Azaz, ha az önjelölt uzsorás 30-50%-ért nyolc évet kap-“hat”, akkor az ellentmondásból eredő deviza károkért a felelősök azonos mértékű büntetést és pénzbírságot kell, hogy kapjanak! Természetesen minden megkárosított deviza és Forint hitelesnek a jogtalanul felszámított értékeket azonnal vissza kell fizetni, de kamatostul, mint kártérítés. Az erkölcsi károkat a mindenkori törvényben szabályzott és elfogadott mértékben kell kiszabni és azonnal a károsultaknak átadni.
    Kis számolással: a 30-50% és 100-300% osztott értéke cca.: 3 szor – 10 szer több év körüli büntetést kell kiszabni és letöltetni az elkövetőkre! (Laikus számítás!)
    Ezen kívül van még más hasonló “uzsora” témájú, véleményem szerint, bűncselekmény, ahol az elkövetők, mint valami “jó tevők” büntetlenül élhetik napjaikat. Az üdülési jog “forgalmazásáról” beszélek… Több éves hercehurca után sikerült bíróságon pert nyernem. Persze a pénzt, melyet a bíróság megítélt, azaz az alapállapotra való visszaállás értékét (eddig kifizetett költségeimet) még nem kaptam meg, sőt a bank, mely adta a pénzt a csaláshoz nem veszi tudomásul, hogy az általa finanszírozott “üzlet” semmis. Tovább vonná a nem létező ingatlanra a pénzt. (Ugyan, az Ítélet jogerőre emelkedése után megtagadtam a banknak való pénz utalását az Ítélet másolatát megküldve.)
    Ezeknek és hasonló törvénytelen törvényességeknek véget kell vetni!
    Ehhez a munkához kívánok sok sikert Önöknek, mint A HAZA NEM ELADÓ MOZGALOM PÁRT képviselőinek! Talán “hatalomra” jutás esetén fordulhatok további segítségért ügyeimben, mert hosszú ideje szinte egyedül “kergetem” igazságomat, de valahogy nem sikerül utolérnem…
    Tiszteletteljes üdvözlettel:
    Töttössy Péter

  2. Ha egy nyomoronc önjelölt bankár uzsorás 30-50 % ért kölcsönt ad ,a rászorulóknak , legtöbb ismert esetben cigányoknak , akkor rövid időn belül ott a TEK és elfogják , ami esetek végkifejlete 8 év körüli börtön szokott lenni .E devizahitelnek nevezett csaláskor 100-300 % os kamatokat számolnak fel ,bankok ami nem számít uzsorának . Számos ismert és világszerte elismert szakember elmondta ,ez a fajta banki cselekedet a világon sehol nem megengedett , törvényekbe ütköző tett .Ezt a tényt senki elfogadható , szakmai érvekkel alátámasztott ,cáfolatokkal eddig nem volt képes hitelt érdemlően megcáfolni .Mind ez arra mutat hogy a kúria döntés figyelembevételével , kizárólag nálunk van a jogrendszer a leginkább korrumpálva , megbuktatva , nem említve azt hogy hasonló csak , az erőszakos diktatórikus rezsimek által kormányzott országokban látható.Itt a jog , a törvény tisztességének őrzői ,látványosan megbuktak . De evvel megbuktatták a jog ,a törvénybe vetett hitet is .Ezek a kúriai bírók , meggyőződésem hogy bűnözőként ,így , bűncselekményt elkövetve cselekedetek , a jog , a törvény , a jó erkölcs , az ország népe ellen ..Meg kell jegyezni neveiket , és az adódó ,legelső alkalommal AZONNAL el kel őket távolítani ,nem csak a bírói , hanem egyszerűen minden jogi pályától , foglakozástól .Meg kell vizsgálni Btk, szerinti büntethetőségük lehetőségét .A csoda az hogy még nem tört ki polgárháború , zavargások káosz . Mert a törvény a jog azért van hogy az emberek ne essenek egymásnak . Törvény viszont ma már nincs.Mint ahogyan jogalkalmazói , jog alkotói tisztesség is, látványosan demonstrálva , szintén elveszett .

  3. Kaptam egy emailt egy bankártól.

    Az Árpád honlapján megjelent , Trianonra visszautaló cikkem kapcsán írta nekem, és szerette volna ,ha megérteném,hogy a konverzió azt jelenti,hogy a vételi és az eladási árfolyam között rés van.
    Nem,kérem,az nem azt jelenti.
    A konverzió azt jelenti,hogy a Bank valós devizát váltott át bent, és ezért kölcsöntartozásként nyilvántartásba vette a devizát,miközben a forintot ,konverziós bizonylat kíséretében kiutalta a deviza ellenében .

    A fő érve végezetül az volt, hogy a szerződést aláírtam .

    Kétségtelen.

    Aztán történtek az események.

    Legelőször az történt,hogy a Bank nem konvertálta a devizát,hanem a deviza árát folyósította.

    Tehát nem keletkezett meg a pénzkölcsön a szerződés tárgyának,a pénzkölcsönnyújtásnak az elmaradása miatt.

    Váltsunk .

    Ma voltam egy segítőmnél,aki Hajdúböszörményben egy teljes városrészt megszórt A HAZA NEM ELADÓMOZGALOM PÁRT szórólapjával. Szívből köszönöm.

    A Banki felmondást most kapta meg, a kölcsöne a Raiffeisen Banknál kötődött, 5 500 000 forintot kapott, négy évig fizette, most 10 000 000 forinttal tartozik.

    Az induló havi részlete 35 000forint volt.
    Négy év elteltével 90 000 forintos törlesztőrészletei voltak.

    A tartozáselismerő okiratából idéznék egy mondatot :

    ” Hozzájárulok ahhoz, hogy a kölcsön és járulékai megfizetése fejében ,nemfizetés,késedelmes fizetés, vagy a Hitelező által történő felmondás esetén a lekötött ingatlant

    ÉS AZ ADÓS TELJES VAGYONÁT

    végrehajtás alá vessék, hogy a befolyt vételárból a Hitelező követelését teljesíthesse. ”

    Az Adós teljes vagyonáról beszélünk.
    Nem a fedezetről.

    A Hitelező követeléséről beszélünk.

    Nem a tartozáselismerő közjegyzői okiratban kölcsön jogcímen megfizetni vállalt pénzösszegből fennállótartozásról.

    Arról,hogy a Bank mit fog mondani .

    Idézet Kúria 6 /2013. évi Polgári Jogegységi Határozatából ,amit Welmann György,a Polgári Kollégium elnöke a nagy nyilvánosság előtt felolvasott :

    “2. A deviza alapú kölcsönszerződés mint szerződéstípus önmagában amiatt, hogy a kedvezőbb kamatmérték ellenében az árfolyamkockázat az adósnál jelentkezik,

    NEM ÜTKÖZIK JOGSZABÁLYBA,NEM ÜTKÖZIK NYILVÁNVALÓAN A JÓERKÖLCSBE, NEM UZSORÁS SZERZŐDÉS.”

    A KÚRIA 36 Bírója szerint nem ütközik jogszabályba az, hogy
    az Adósnak NÉGY ÉV ELTELTÉVEL MAJDNEM HÁROMSZOROS A
    TÖRLESZTŐRÉSZLETE ÉS KÉTSZER ANNYIVAL TARTOZIK .

    Ja, és a fedezeten túl az Adós teljes vagyonával felel a tartozásért , amit a Bank mond meg, minden bizonyíték nélkül!

    Én erre azt mondom,hogy

    A KÚRIA 36 BÍRÓJA MONDJON LE !

    “vérbíró (főnév)

    Ostromállapot alatt személy, aki a győzelemre jutott hatalom által a foglyok elítélésével van megbízva.”

    ( wikipédia) )

  4. Kedves Olvasó! A KURIA határozatait számtalan jogász ,politikus felkért és kéretlen szakértő magyarázta. Rámutattak többen,köztük A HAZA NEM ALDÓ MOZGALOM PÁRT is,hogy eléggé,- finoman fogalmazva- szabadon és sajátságosan értelmezték a nagyon pontos kifejezési lehetőségeket is biztosító magyar nyelv által megfogalmazott törvényi szövegeket. Az olvasó azonban most itt szembesülhet azzal a ténnyel,hogy a KURIA lényegi és az egész devizaalapú hitelekről alkotott határozatai, nem csak az idevonatkozó törvények főbírók általi teljes szabad értelmezését produkálták,s ezzel a cselekedetükkel már önmagában lerombolták saját tekintélyüket,hanem ennek mint egy betetőzéseként önellentmondásba keveredtek saját magukkal is.Ezzel szinte visszavonhatatlanul aláásták a magyar jogrendszerbe vetett hitet. Nem egy tyúkperről,hanem az ország további sorsát meghatározó ügyről kellett volna határozniuk.Mint látjuk MEGBUKTAK.Felkérem őket,hogy e szégyenletes tevékenységük miatt,s az ország és magyar nemzet törvénytisztelő hagyományai miatt, a bírói tekintélyük elvesztése miatt ezennel mondjanak le bírói posztjukról.